Az Alzheimer-kórt gyakran olyan állapotnak tekintik, amely csak az időseket érinti. Világszerte azonban körülbelül 3,9 millió 30–64 éves ember él fiatalon kezdődő Alzheimer-kórral, a demencia egy olyan formájával, amelyben a tünetek 65 éves kor előtt jelentkeznek.
Mindig a memóriazavar a betegség első jele?
A 62 éves angol újságíró és műsorvezető, Fiona Phillips nemrég felfedte, hogy Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála. Az interjúban Phillips megosztotta a nézőkkel, hogy a fő tünetek, amelyeket a diagnózis felállítása előtt tapasztalt, az az agy ködös állapota és a szorongás voltak. Ezzel rávilágított arra is, hogy
mennyire különbözhet a fiatal korban kialakuló Alzheimer-kór a késői stádiumú megbetegedéstől.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, először is, a tünetek jóval korábban kezdődnek – néhány ritka esetben már 30 éves korban –, bár a betegséget általában 50-64 éves kor között diagnosztizálják. És míg az Alzheimer-kórban szenvedőknél általában a memóriazavar a betegség első jele, addig a fiatal Alzheimer-kórral küzdő betegeknél általában más tünetek is jelentkeznek: például rosszabb figyelem, a kézmozdulatok utánzására való képesség csökkenése és rosszabb térlátás, térbeli tudatosság.
Néhány fiatalon kezdődő Alzheimer-kórban szenvedő embernél a szorongás is fokozódhat a diagnózis felállítása előtt – mondta Mark Dallas, a Readingi Egyetem sejtidegtudományi docense a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ennek az lehet az oka, hogy bár tudatában vannak a bekövetkező változásoknak, de mindezt anélkül teszik, hogy nincs egyértelmű okuk arra, hogy miért is érzik magukat másképp.
Hozzátette: azt gondolhatják, hogy ezek a viselkedésbeli változások átmeneti jellegűek, ami visszatarthatja a lehetséges betegeket attól, hogy orvosi segítséget kérjenek. Az egészségügyi szakemberek a szorongást ráadásul más egészségügyi állapotok jeleként is félreértelmezhetik.
Így változhat a várható élettartam
Bár a diagnózis felállításának időpontjában a fiatalon kialakuló Alzheimer-kórral élők kognitív funkciói kevésbé károsodtak, a vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a betegséggel élők agyában gyorsabb változások mennek végbe.
Ez arra utal és azt jelzi, hogy ez a fajta állapot agresszívabb lehet, mint a késői stádiumú Alzheimer-kór – magyarázta Mark Dallas. – Ez viszont magyarázatot adhat arra is, hogy a korai stádiumú Alzheimer-kórban szenvedők várható élettartama általában körülbelül két évvel rövidebb, mint a késői stádiumban felismert időben, egyre súlyosbodó agyi megbetegedéssel küzdőké.
A kutatások azt mutatják, hogy a fiatal Alzheimer-kórral diagnosztizált páciensek jobban tudatában vannak az agyi aktivitásukban bekövetkező változásoknak. Ez pedig viselkedésbeli változásokhoz vezethet; nem véletlen, hogy ebben a csoportban gyakoriak az olyan állapotok, mint a depresszió.A fiatalon kialakuló Alzheimer-kór hasonló kémiai változásokat okoz az agyban, mint a késői stádiumú „társa". Ám azok az agyi területek, amelyeket ezek a kémiai változások megcéloznak, eltérőek lehetnek.
A kutatások kimutatták, hogy az érzékeléssel és mozgással kapcsolatos információk feldolgozásában részt vevő agyterületek (az úgynevezett parietális kéreg) nagyobb mértékben mutatják a károsodás jeleit. A késői Alzheimer-kórhoz képest a hippokampusz is kevésbé károsodott - ez az agyterület a tanulásban és a memóriában fontos.
Vajon miért alakul ki fiatalon az Alzheimer-kór?
A fiatalon kialakuló Alzheimer-kór kockázati tényezői hasonlóak a későn kialakuló Alzheimer-kór kockázati tényezőihez.
A rossz szív- és érrendszeri fittségi szint és a korai felnőttkori alacsonyabb kognitív képességek például nyolcszorosára emelkedett kockázattal járnak a fiatal Alzheimer-kór kialakulására.
Ugyanakkor a szakemberek még nem ismerik teljesen az összes olyan tényezőt, amely befolyásolja az egyén esélyét a betegség kialakulására.
Egyetlen dolog a szakértők számára azonban egyértelmű: a genetika komoly szerepet játszik a fiatalon kialakuló Alzheimer-kórnál, körülbelül tízből egy esetben. Eddig három gént (APP, PSEN1 és PSEN2) hoztak összefüggésbe a fiatalon kezdődő Alzheimer-kórral. Ezek a gének mindegyike egy olyan, toxikus fehérjéhez kapcsolódik, amelyről a tudósok úgy gondolják, hogy hozzájárul az Alzheimer-kór kialakulásához (amiloid béta néven ismert). Amikor ezek a gének hibássá válnak, toxikus amiloi- béta halmozódik fel, ami az Alzheimer-kór tüneteivel hozható összefüggésbe. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a traumás agysérülés és a fiatalon kialakuló Alzheimer-kór között is kapcsolat állhat fenn.
Mit tehetünk a fiatalkori Alzheimer-kór ellen?
Az Egyesült Királyságban a fiatal Alzheimer-kórral diagnosztizált embereknek olyan gyógyszereket írhatnak fel az orvosok, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében. Az Egyesült Államokban azonban két olyan terápiát hagytak jóvá, amelyek lassíthatják a tünetek előrehaladását. Ezeket azonban csak a késői stádiumú Alzheimer-kórban szenvedő embereken tesztelték, így nem biztos, hogy olyan egyértelmű lesz a hatásuk.
Azok, akiknek a családjában előfordult már demencia, vagy akiket aggaszt a kockázatuk, egy magáncégen keresztül genetikai vizsgálatot végeztethetnek – hangsúlyozta Mark Dallas. – Ez megerősíti a hibás gének jelenlétét és azoknál lehet elvégezni, akiknél a tünetek jelentkeznek, vagy akiknek a családjában már előfordult ilyen, és akik szeretnék tudni a jövőbeli prognózisukat.
Bár a genetika nem módosítható, ha valaki nagyobb kockázatnak van kitéve, ám egyes kutatások alátámasztják, hogy egészségesebb életmóddal erősíthetjük az ellenálló képességünket a betegséggel szemben.
Egy korábbi tanulmány megállapította azt is, hogy amikor a korai Alzheimer-kórra genetikailag hajlamos emberek heti több mint két és fél órát mozogtak, jobb eredményeket értek el a memóriateszteken, mint azok, akik fizikailag kevésbé voltak aktívak.Úgy tűnik, az aktívabb életmód mellett az étrend megválasztása is csökkentheti a fiatalon kialakuló Alzheimer-kór kockázatát. Egy olasz kutatás szerint azoknál az embereknél, akik sok zöldséget, száraz gyümölcsöt és csokoládét fogyasztottak, alacsonyabb volt a kockázat.