A nyugat-namíbiai Doro Nawas-hegységben található állatlábnyom faragványok egészen különlegesek: a művészek olyan pontossággal örökítették meg a nyomokat, hogy azok rengeteg hasznos információt árulnak el az általuk ábrázolt állatokról.
Több száz nyomot ábrázoltak
A németországi Heinrich Barth Intézet és az Erlangen-Nürnbergi Egyetem, valamint a namíbiai Nyae Nyae Conservancy csapata összesen 513 faragványt vizsgált meg a Kalahári régió őslakos nyomkereső szakértőivel együttműködve.
Az őslakos szakértők több mint 90 százalékuk esetében tudták azonosítani a fajt, a nemet, a korcsoportot.
Ahogy fogalmaztak: pont úgy, mint egy kőbe vésett, vadvilági kompendium.
A tanulmány újabb megerősítést jelent arra vonatkozóan, hogy az őslakosok számos, különleges területre vonatkozó mélyreható ismeretekkel rendelkeznek, amelyek képesek jelentős mértékben előmozdítani a régészeti kutatásokat – mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Hozzátették: az őskori barlangművészetben gyakran szerepelnek állati és emberi lábnyomok, és ebben a gyűjteményben több száz van belőlük. Az azonban nem világos, hogy az ősi művészek miért akarták ezeket a nyomokat ilyen formában megőrizni.
A szakemberek úgy vélik, hogy talán egyfajta oktatási segédanyagként használhatták fel. Egyes metszetek elhelyezkedése és azok magassága, valamint az a tény, hogy a barlangok általában véve sötétben vannak azt jelenti, hogy azok nem lennének ideális tantermek.
A tudósok így egyelőre nem tudtak olyan, megfelelő hipotézist felállítani, amely teljesen kapcsolható lenne ezekhez a sziklafaragványokhoz.
Emberi alakokat is ábrázoltak
Nyilvánvaló, hogy az őslakosok szakértelme létfontosságú lehet a régészeti ásatások során a titkok feltárásában. A PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány nyomkövető szakértői már mind részt vettek korábban ősi sziklaművészet tanulmányozásában.
A régebbi metszetek bizonyos típusú állatokat – beleértve a zsiráfokat, orrszarvúakat és leopárdokat – különösen kedveltek, és akkoriban nagyobb valószínűséggel ábrázoltak teljesen kifejlettek egyedeket, mint fiatal állatokat, és inkább láttattak hímeket, mint nőstényeket.A sziklagalériában több emberi lábnyomot is találtak és a legtöbb fiatalkorúakhoz köthető. Szokatlan, hogy hiányoznak a háziállatok, de a hüllők is.
Magukat a felfedezéseket a művészet pontossága és a katalogizálásához felhasznált helyi szakértelem tette lehetővé. A most felfedezett, különleges metszetek a késő kőkorszakból származnak, körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt készültek. Míg némelyik olyan állatokat ábrázol, amelyek még mindig a régióban élnek, mások már eltűntek innen.
A kutatók szerint ez tehát azt is jelzi, hogyan változhatott a térség éghajlata az idő múlásával.
Bár a barlangművészet értelmezése kihívást jelenthet – hiszen nem tudunk a korabeli „művészekkel" beszélni –, maguk az ábrázolások felbecsülhetetlen értékű ablakot tárnak elénk a múltba, hiszen bepillantást engednek abba, hogyan élt egykor együtt az ember és az állatvilág. A kutatók szerint a tanulmányban vizsgált jellemzők együttesen arra utalnak, hogy a nyomok összetett jelentéssel rendelkeznek.