Úgy gondolták, hogy Babilon ragyogó kék Ishtar Kapuját azért építették, hogy ünnepeljék Jeruzsálem meghódítását - de egy új analízis azt találja, hogy évekkel később állíthatták.
Az ikonikus mázas tégla építményt, melynek építését II.Nabukonodozor király rendelte és vad bikákkal és sárkányokkal dekorálta, míg a Babiloni Birodalomban uralkodott Kr.e. 605-562-ig, 3 fázisban építették és a Mezopotámia déli részén fekvő ókori Babilon város kapuja volt. A konstrukciós fázisok pontos dátuma azonban régóta vita tárgya. Az erről szóló tanulmány január 17-én a PLOS ONE magazinban publikálták.
Míg azt tudott, hogy az első fázist II.Nabukodonozor rendelte, mivel ezekbe a téglákba be van vésve a neve, az kevésbé világos, hogy eltelt-e valamennyi idő a második és harmadik fázis befejezése előtt. Vannak kutatók, akik szerint lehet, hogy II.Nabukodonozor meghalt a kapu elkészülte előtt.
Hogy tisztázzák a félreértést, a régészek kis mintákat gyűjtöttek 5 az Ishtar Kapuból származó égetett sártéglákból (most rekonstruálva a Pergamon Múzeumban Berlinben), melyek kiterjednek a 3 fázisra és archeomagnetizmussal megmérték mindegyiknek a geomágneses mezejét.
Az archeomagnetizmus megméri a Föld mágneses mezejét, ami konzerválódik egy régészeti objektumban. Ez a szénizotópos kormeghatározásnál (a régészeti mérések leggyakoribb módszere) pontosabb időbélyeg.
Ez az új elemzés azt állapította meg, hogy nem volt jelentős kronológiai rés az egyes konstrukciós fázisok között és, hogy a kapu komplexet kis idővel Jeruzsálem Kr.e. 586-ban történt babiloni meghódítása után építették.
Jeruzsálem meghódítása alatt a babilóniaiak lerombolták Salamon Templomát (más néven Első Templom), leégették a várost, és száműzték a zsidókat Babilóniába, Mezopotámia déli részébe.
A kutatók arra jutottak, hogy mivel az 5 téglában az összes mágneses mező mérés hasonló volt, a rekonstrukciókat körülbelül ugyanakkor: Kr.e. 583-ban hajtották végre.
A korszak II.Nabukodonozor uralkodásának periódusán alapszik, mely alatt a kapu építését elrendelték, ami azt jelzi, hogy a király élt a kapu befejezésekor.
A felfedezés azt sugallja, hogy az Ishtar Kapu stílusa nem változott a konstrukció folyamata alatt, hanem a II. és III. fázis a kapu eredeti tervéhez kapcsolódik és a konstrukció folyamatát tükrözi, nem pedig későbbi kiegészítéseket, leválasztva az I.fázis eredeti konstrukciójáról. A kutatók remélik, hogy hasonló archeomágneses analízist tudnak végezni más Mezopotámiában lévő ókori struktúrákon, mivel az égetett téglák ehhez a technikához megbízható forrásnak bizonyultak és gyakori építőanyagok voltak abban a korban.
(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)