Rendkívüli, viking korból származó kincset rejtett a föld


Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz aarhusi Moesgaard Múzeum szerint a 22 éves Gustav Bruunsgaard hét ritka ezüst karperecre bukkant.
Ez az első eset, hogy ilyen jellegű kincset találtunk ilyen közel Aarhushoz, ez egyszerre rendkívüli és nagyon érdekes. Ezáltal az is jobban megérthető, hogy a Skandináviának ebben a szegletében élő vikingek mit csináltak másutt a világban, Nyugat-Ázsiától az Atlanti-óceán északi részéig
– mondta Kasper Andersen, a múzeum egyik történésze.

A Krisztus utáni 9. századból származó darabokat akkoriban csereértékként is használták, miután mindegyik ékszert előre meghatározott szabványos súllyal készítették el. A szakember szerint a karkötőket – amelyek együttes tömege több mint 0,5 kilogramm –
egy közös súlyrendszerhez igazították, amit fizetőeszközként és tranzakciós eszközként használták, miközben az bemutatta „a tulajdonos pénzügyi tehetősségét”.
A történész megjegyezte, hogy bár az egyik spirálformájú karperec szláv mintákat követ, hasonló darabokat Írország területén is találtak.
Gustav Bruunsgaard, az Aarhusi Egyetem fémkereső és régészhallgatója épp mezőgazdasági területeket vizsgált Elsted közelében, amikor a fémdetektora sípolni kezdett. A talajba ásva – először – egyetlen ezüst karperecet fedezett fel. A højbjergi Moesgaard Múzeum nyilatkozata szerint néhány nappal később visszatért a mezőre, amelyről tudta, hogy egykor egy viking kori település helyét jelölte, és további hat karkötőt ásott ki.

Bruunsgaard jelezte a tisztviselőknek a lelet felfedezését, és a szakértők a tárgyakat a 800-as évekre datálták, ami a korai viking kor (időszámításunk szerint 793-1066) idejére esik.
A karkötők tartozékait valószínűleg Dániában gyártották. Az egyik azonban Oroszországból vagy Ukrajnából származó karkötők stílusára emlékeztet, és „az északi országokban utánozták”.
Az idén tavasszal talált karperecek az aarhusi múzeumban tekinthetők meg.
(MTI/APA/AFP/Origó)