Tizenöt új tiszteletbeli tagot választott a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU), akiket az augusztusi közgyűlésükön jelentettek be. Második magyarként ezúttal Sárneczky Krisztián, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa csatlakozott a szervezethez, aki a tudománynépszerűsítő tevékenysége mellett az utóbbi időben kiemelkedő eredményeket ért el a bolygóvédelem területén. Az elmúlt két évben három földközeli kisbolygót fedezett fel kevéssel a légkörbe érésük előtt, ami az egész világon különlegesnek számít.
Nehéz üstököst találni, hiszen előfordul, hogy egy évben világszerte is csak összesen néhány tucatot fedeznek fel, sokkal kevesebbet, mint kisbolygóból vagy szupernóvából”
– mondta Sárneczky Krisztián csillagász.
Ez az egyik legnehezebb, de az egyik legnagyobb presztízsű ág is a csillagászatban, hiszen egy több száz éves hagyomány szerint a felfedezett égitest automatikusan megkapja a felfedezőjének a nevét.
Az üstökösök jelentősége abban áll a kutató szerint, hogy ezek amolyan időkapszulaként működnek, azaz olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a Naprendszer kialakulásakor keletkezhettek. Ha egy ilyen üstökös először látogat hozzánk, az friss anyagot hozhat, amelyből jobban megismerhető a Naprendszerünk kialakulása.
De nemcsak az üstökösök fontosak, hanem a Földünk közelében elhaladó kisbolygók is, hiszen ezek közül bármelyik veszélyes lehet ránk.
Az elmúlt években Piszkéstetőről felfedezett több mint 220 földközeli kisbolygóból három az észlelése után néhány órával elérte a Föld légkörét, de szerencsére csak kisebb törmelékeik érték el a felszínt. „Eddig nyolc ilyet ismerünk csak, és ebből hármat Magyarországon találtak, a többit a NASA által támogatott programok keretében észlelték a kollégák” – hangsúlyozta Sárneczky Krisztián, majd hozzátette, augusztus utolsó hetében összesen nyolc földközeli kisbolygót fedezett fel, bár ezek közül egyik sem jön majd extrém közel a Földhöz.
A bolygóvédelemben azonban ugyanolyan fontos szerepük van, mivel akár pár keringéssel később is nekünk jöhetnek”
– tette hozzá a csillagász.
A HUN-REN CSFK csillagásza által felfedezett üstökösökben és kisbolygókban egy dolog közös:
az azokat észlelő távcső, amely már 1962 óta működik a mátrai Piszkéstetői Obszervatóriumban.
Igaz, azóta több nagyobb átalakításon is átesett az eszköz: kicserélték a teljes motorikus rendszerét, megtízszerezték a távcső látómezejét és ma már digitálisan rögzítik a képeket. Jelenleg egy 116 megapixeles detektor jelenti a távcső szemét, azaz ez gyűjti össze a beérkező fotonokat.
A kisbolygók keresésében azonban nemcsak az egyre jobb távcsövek, hanem már a mesterséges intelligencia alapú algoritmusok is segítik Sárneczky Krisztiánék munkáját. Bár jelenleg még tesztfázisban van ez a projektjük, nagy reményeket fűznek hozzá, hiszen ezek az AI alapú programok sokkal pontosabban és sokkal gyorsabban ki tudják szűrni a kisbolygókat, mint a korábbi klasszikus szoftvereik.