A neandervölgyi ősember egy korábban ismeretlen ágát fedezték fel

A csontvázból származó zápfogból vaéó neandervölgyi DNS azt sugallja, hogy a populációnak egynél több evolúciós ága volt.

Fotó: Ludovic Slimak

Egy új tanulmány szerint körülbelül 40.000 évvel ezelőtt a neandervölgyiek legalább két evolúciós ösvényen haladtak a kihalás felé. Akár elkülönült fajként osztályozzuk, vagy a Homo sapiens egy variánsának, a neandervölgyieket általában genetikailag konzisztens populációnak tekintették.

De egy Franciaországban felfedezett felnőtt férfi részleges csontváza olyan neandervölgyi ág genetikai nyomait tartalmazza, ami más európai neandervölgyiektől külön válva fejlődött körülbelül 50.000 éven át, majdnem addig az időig, amikor a Homo sapiensnek ezek a közeli rokonai kihaltak.

A csontvázból származó zápfogból vaéó neandervölgyi DNS azt sugallja, hogy a populációnak egynél több evolúciós ága volt.
Fotó: Ludovic Slimak / Science News

Carles Lalueza-Fox paleontológua, aki nem vett részt a tanulmányban azt mondja, hogy egy hosszan tartó izolált neandervölgyi populáció lehetősége Európa délnyugati részén alátámasztja azt az elképzelést, hogy ezeknek a hominidáknak nagyon valószínűleg megvolt a saját, komplex evolúciós történelmük, helyi kihalásokkal és migrációkkal, épp, ahogy nálunk is van.

A Ludovic Slimak régész és Martin Sikora populáció genetikus által vezetett csapat a francia neandervölgyit Thorinnak nevezték el J.R.R. Tolkien A Hobbit című könyvében szereplő egyik karakter után. Thorin maradványait 2015-ben a Grotte Mandrin szikla búvóhely bejáratánál fedezték fel, mely még feltárás alatt áll.

A Thorin fogain és a testének közelében eltemetett állatokon alkalmazott számos kormeghatározási módszer és Thorin pozíciója a Grotte Mandarin üledékben azt mutatja, hogy ez a neandervölgyi körülbelül 50.000-42.000 évvel ezelőtt élt. Erről számoltak be a kutatók szeptember 11-én a Cell Genomics magazinban.

Thorin genomjának körülbelül 65%-át reprezentáló molekuláris részeket nyertek vissza egy zápfogból. Aztán Thorin DNS-ét összehasonlították más neandervölgyiektől, ősi Homo sapiensektől korábban kivont DNS-ekkel és jelenkori emberekével. A Thorin DNS-ében lévő génvariánsok sora szorosabban igazodik a korábban jelentett, körülbelül 105.000 évvel ezelőtt élt neandervölgyiek DNS szerkezetéhez, mint a körülbelül 50.000-40-000 évvel ezelőtti neandervölgyiekéhez. A szénelemzések és más a Thorin csontjaiban és fogaiban lévő étrenddel összefüggő kémiai elemek analízise mégis azt mutatja, hogy a jégkorszakban élt, ami Európában körülbelül 50.000 évvel ezelőtt fejlődött ki.

A neandervölgyi Thorin ágának tagjai egymás közt szaporodtak 

 

A Homo sapiens és a neandervölgyiek néhányszor felváltva foglalhatták el a Grotte Mandrint körülbelül 56.000-40.000 évvel ezelőtt. Thorin DNS-e semmi jelét nem mutatja annak, hogy a családfáján kívüli neandervölgyiekkel, vagy a Homo sapienssel való párosodásból származó génjei volnának. Thorin olyan szokatlanul nagy százalékú DNS részeket örökölt a szüleitől, amik azonos génvariánsok egymást követő párjait tartalmazzák. Ennek a fajta genetikai variációnak a csökkenését fedezték fel a szibériai neandervölgyiekben, ami egy kis populáción belüli közeli rokonok közti párosodást tükrözi.

 

Együttvéve, a genetikai bizonyítékok illeszkednek egy olyan forgatókönyvbe, amiben Thorin egy olyan neandervölgyi családfához tartozott, ami körülbelül 105.000 évvel ezelőtt más európai neandervölgyiektől külön vált. A kutatók azt gyanítják, hogy a körülbelül elkövetkező 50.000 éven át Thorin családfája közeli rokonságban álló közösségek kis hálózatából állt, akik egymás között párosodtak.

 

Azt nem tudni, hogy ezek az ősi csoportok miért kerülték a más neandervölgyiekkel való párzást, lehetséges, hogy a nyelvvel, vagy a kulturális különbségekkel áll összefüggésben.

Azt nehéz megmondani, hogy Thotin családfájának populáció mérete állandó maradt, vagy talán mert a közösségek izoláltabbakká lettek, csökkent az idők folyamán. Jelenleg Thorin képviseli az egyetlen DNS forrást ebből a családfából.

A neandervölgyi fosszíliát 2015-ben találták a Grotte Mandrin szikla hajlék bejáratánál (a képen) Franciaországban.
Fotó: Science News

Thorin DNS-e hasonló a Gibraltárról (Spanyolország déli csúcsa) származó neandervölgyi egyénéhez, ami azt sugallja, hogy az újonnan jelentett családfa kiterjedt Európa délnyugati részei szerte. Nincs konszenzus a gibraltári fosszília korát illetően, mely egy 1848-ban egy kőfejtőben talált koponya. Ha Thorin valóban 50.000 éves, ez egy meglepő felfedezés volna, ami erős genetikai szerkezetet mutat a késői neander-völgyiekben. De további ásatások és kutatások szükségesek a Grotte Mandrinnál, hogy megerősítsék Thorin mikor élt.

A kutatók Thorin maradványait egy kis, természetes süllyedésben találták a szikla menedék fenekén. Slimark és Sikora csoportja még nem tudja megmondani, hogy a test hogyan került oda, vagy hogy vajon régebbi üledékből származik-e? Ha régebbre datálódna, az azt mutatná, hogy Thorin egy olyan izolált populációhoz tartozott, ami gyorsan megszűnt. A hosszú távú izolációnak az lett volna az eredménye, hogy Thorin a tanulmányban jelentettnél nagyobb számú olyan rövid DNS részeket örökölt volna, amik azonos génpárokat tartalmaznak. Thorin DNS-éből többet fognak izolálni, és családfájának más fosszília tagjaitól származó genetikai maradványokat fognak gyűjteni, ami tisztázni fogja ezeknek a szorosan kapcsolódó neandervölgyieknek az evolúciós történetét.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)