„Az iskolákban azt tanították, hogy a Földnek négy fő rétege van: a kéreg, a köpeny, a külső mag és a belső mag” - magyarázta Joanne Stephenson, az Ausztrál Nemzeti Egyetem geofizikusa. Arról, hogy mi rejtőzik a földkéreg alatt, elsősorban a vulkanikus folyamatok és a földrengések nyomán létrejövő szeizmikus hullámok árulkodnak. E közvetett megfigyelésekből a tudósok kiszámították, hogy a perzselően forró belső mag, amelynek hőmérséklete meghaladja az 5000 Celsius-fokot, a Föld teljes térfogatának mindössze 1 százalékát teszi ki. Néhány évvel ezelőtt azonban Stephenson és kollégái bizonyítékot találtak arra, hogy a Föld belső magja valójában két különböző rétegből tevődhet össze. A Föld magja tehát egy másik, még belsőbb magot rejthet.
Ez egy nagyon izgalmas felfedezés, és szerintem át is írhatjuk miatta a tankönyveket”
– magyarázta Stephenson.
A kutatócsoport egy keresőalgoritmus segítségével átnézte és összevetette a belső magról készült több ezer modellt a Nemzetközi Szeizmológiai Központ több évtizedes megfigyelési adataival. Ez utóbbiak azon alapultak, hogy a szeizmikus hullámok mennyi idő alatt haladnak át a Földön.
A kutatócsoport megvizsgálta a belső mag anizotrópiájának néhány modelljét - vagyis azt, hogy a mag anyagának összetételében mutatkozó különbségek hogyan változtatják meg a szeizmikus hullámok tulajdonságait.
„Bizonyítékot találtunk arra, hogy a vas szerkezetében változások történtek, amely két különálló lehűlési eseményre utal a Föld történetében. A két eseménnyel kapcsolatban egyelőre továbbra is a sötétben tapogatózunk, sok még a megfejtésre váró rejtély, de úgy vélem, lassan összeállnak a kirakós darabjai” - mondta Stephenson. A tudós hozzátette: az új eredmények magyarázhatják, hogy egyes kísérleti bizonyítékok miért nincsenek összhangban a Föld szerkezetére vonatkozó jelenlegi modelljeinkkel.
Már korábban is gyanították, hogy a belső mag további rétegekre bontható, mivel a benne található vaskristályoknak eltérő szerkezeti elrendeződései vannak. Ezt az elméletet azonban csak a mostani vizsgálat tudta egyértelműen megerősíteni.
A teljes tanulmány a Journal of Geophysical Research című szakfolyóiratban jelent meg.