A MI és a multispektrális képalkotás újraírhatja azt, amit eddig gondoltunk a Bibliáról

Jézus családi titkai: Ásatások

December 25-e, azaz karácsony első napja a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, hiszen bő 2000 évvel ezelőtt ezen a napon született meg Jézus Krisztus. Ám a történészek abban sem biztosak, hogy a születés éve stimmel, nemhogy a hónap és a nap! Bizonyos feltételezések szerint Jézus évekkel korábban, mások szerint valójában nyáron látta meg a napvilágot. A világ legelterjedtebb vallásának azonban nem csak ez az egyetlen titka, és a Viasat History most arra vállalkozott, hogy utánamenjen néhány kulcskérdésnek: például, hogy lehetett-e felesége Jézusnak, vagy hogy valójában kik írhatták a Bibliát. Az eredményeket december 2-4. között 20 órától vetíti a történelmi csatorna, bemutatva azokat az új technológiákat, amelyek felülírhatják eddigi tudásunkat.

 

Tényleg Mária volt Jézus felesége?

Jézus idején még nem létezett a cölibátus, sőt a vallási vezetőktől elvárták, hogy családban éljenek. Az évszázadok folyamán a Názáret körüli nők szerepe viszont egyre kisebb lett, egyet kivéve: ő volt Mária Magdolna, az apostolok apostola, aki elsőként fedezte fel, hogy Jézus újjászületett. 1896-ban találtak egy kéziratot, a „Mária evangéliumát”, amely a nőt Jézus legelkötelezettebb híveként állította be. 50 év múlva, Luxortól nem messze egy újabb dokumentumra bukkantak, amely azt állítja, hogy Jézus fizikai kapcsolatban állt Mária Magdalénával, az evangélium szerzője, Fülöp ugyanis arra panaszkodik, hogy Jézus gyakorta megcsókolta Máriát. 2012-ben pedig egy olyan irat került elő, ami egyenesen azt állítja, hogy Jézusnak felesége volt (de azt nem, hogy az Mária lett volna). Az egyház megkérdőjelezte a Római Egyetemen bemutatott dokumentum eredetiségét.

Jézus családi titkai: Ásatások
Fotó: Viasat World

 

A Holt-tenger rejtheti a Biblia születésének titkát

A zsidó vallás és a kereszténység szerint a Bibliát Isten írta, pontosabban „lediktálta” tanait a prófétáknak, köztük Mózesnek. De ezt már a 17. században is megkérdőjelezte egy filozófus, mondván: Mózes nem írhatta le a saját halálát. De akkor ki írta a Bibliát? Erre a kérdésre a Holt-tengernél lévő Kurmáni-hegység barlangjaiban, 1947-ben talált tekercsek adhatnak új válaszlehetőséget. A 2300 éves leletek közül az egyik – Eszter könyve – az egész Ótestamentumot tartalmazza. A helyszínen talált írótermek és -eszközök arról tanúskodnak, hogy az írás folyamata is itt zajlott, de a barlangok könyvtárként is szolgáltak, ahol különböző korokból származó tekercseket gyűjtöttek össze. 

Holt-tengeri tekercsek kiállítása.
Fotó: Viasat World

 

A meglehetősen rossz állapotú leletek szövegeiből a NASA által kifejlesztett, ún. multispektrális képalkotásnak köszönhetően rengeteg, mindezidáig rejtve maradt írásra derült fény. Ezek pedig arról árulkodtak, hogy a jól ismert bibliai történeteknek több különböző változata is létezik, a tekercsek egy részét az írnokok átszerkesztették, szövegeket húztak ki és újakat írtak hozzá: a kutatók saját szemükkel látták, ahogy az Ótestamentum formát önt. 

Digitalizált leletek vizsgálata.
Fotó: Viasat World

Arra a kérdésre, hogy egy-egy szövegen hányan dolgozhattak, a mesterséges intelligencia tud választ adni, amely egy algoritmus segítségével nagy eséllyel képes megállapítani, hogy egy-egy írás kihez tartozik. 

(Forrás: Viasat World)