Iratkozzon fel hírlevelünkre Az ókori egyiptomiak egy része hallucinogénekkel élt
A 2200 éves, hallucinogéneket rejtő agyagedény
Egy 2200 éves kerámia ivóedény megerősítette azt, amit a régészek már régóta gyanítottak. Úgy tűnik, hogy az ókori egyiptomiak egy része hallucinogénekkel élt. A tudósok most először fedezték fel pszichedelikus növények szerves maradványait egy ókori egyiptomi leletben, amely egykor gyümölcsös, erjesztett nyugtatót rejtett, amit mézzel édesítettek, néha édesgyökérrel árnyaltak és szándékosan emberi nedvekkel itattak át.
Az alkoholos és hallucinogén koktélt valószínűleg Bész isten nevében fogyasztották, akinek arca az edény külső oldalán látható. Az Ókori Egyiptomban védelmező istenségként tisztelték, különösen az anyáké és gyermekeké, de a szexualitás isteneként is, aki minden jó védője és minden rossz ellensége.
Fotó: Tanasi et al., Nature, 2024
Nincs még egy olyan kutatás, amely valaha is felfedezte volna azt, amit mi találtunk ebben a tanulmányban. Bész a zene emellett a vidámság és a gyermekszülés egyiptomi istensége is volt, akit néha az „álmok és varázslatok adományozójaként” is emlegettek
– mondta Davide Tanasi régész, a Dél-Floridai Egyetem munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A tudósok most több mint 380 Bész-edényt tártak fel az ókori egyiptomi civilizációból, eddig mégis rejtély maradt, mit tartalmaztak egykor ezek az ivóedények, mit tartottak benne és miért.
Az egyiptológusok már nagyon régóta találgatják, hogy a Bész fejével díszített bögréket vajon mire használhatták, és milyen italokhoz, például szent vízhez, tejhez, borhoz vagy sörhöz
– magyarázta Branko van Oppen, a Tampai Művészeti Múzeum görög és római művészetért felelős kurátora, aki szerint a szakértők sem tudták, hogy ezek a mindennapi életben, vallási célokkal kapcsolatban vagy mágikus rituálék során kerültek elő.
Alkoholos és hallucinogén koktélt ittak
Szakemberek szerint a hallucinogén növények nyomait tartalmazó tartály nem feltétlenül reprezentálja az összes Bész-edényt, de mindenképpen sokat segíthet azok értelmezésében. A Tampai Művészeti Múzeumnak adományozták 1984-ben, és nemrég egy amerikai és olasz tudóscsoport tanulmányozta.
A kancsó három ismert hallucinogén tulajdonságú növény bizonyítékát őrizte meg:
- a kék tündérrózsa (Nymphaea nouchali): egy pszichoaktív növény, amelyből Bész gyakran előbukkan az ábrázolásokban.
- a szíriai rutafű (Peganum harmala): ennek a növénynek a magvai nyugtató hatásúak, kis mennyiségben fogyasztva pedig hallucinogén tulajdonságokkal rendelkeznek, és álomszerű látomásokat váltanak ki, amelyek nagyon hasonlítanak a Bészről szóló ősi mítoszok leírására.
- Cleome nemzetségből származó növények, amelyekről ismert, hogy hallucinációkat vált ki.
Fotó: Tanasi et al., Nature, 2024
A tampai múzeumban őrzött Bész-edényt eredetileg Egyiptomban találták meg a mai Kairótól délre, és az időszámításunk előtti második századra datálják.
Akkoriban egy közeli egyiptomi városban úgynevezett „Bész-kamrák” működtek, amelyekben titokzatos szertartásokat végeztek.
A kutatók szerint a maradványban azonosított számos emberi fehérje azt sugallja, hogy „szándékosan emberi nedveket (köztük anyatejet, nyálat vagy vért) adtak a rituális célokra készített italhoz”. A Nature tudományos szaklapban publikált tanulmányban a szakemberek úgy vélik, hogy ezeken a rituálékon valószínűleg nyugtatót fogyasztottak, és az emberi nedvek bevonása segíthetett a spirituális élmény úgynevezett „személyre szabásában”. Az összetevők ezen kombinációját használhatták például egy álomlátást előidéző mágikus rituáléban, mondjuk a szülés veszélyes időszakában.
A kutatók most több Bész-edényt is hasonló módszerekkel elemeznek. Úgy vélik, csak ezután fogják megérteni, hogy milyen gyakran fogyasztottak hallucinogén koktélokat az ókori Egyiptomban, és miért.
