Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kutatók felvetik, hogy a légzés alapvető tápanyagokkal egészíti ki az étrendünket, mint például jód, cink, mangán és bizonyos vitaminok. Ezt az elképzelést erősen alátámasztják a publikált adatok. Akkor eddig miért nem hallottunk erről Naponta körülbelül. 9.000 liter levegőt lélegzünk be, egy élettartam alatt pedig körülbelül 438 millió litert. És eltérően az evéstől, a légzés sosem áll meg. A levegő komponenseinek való kitettség, még nagyon kis koncentrációban is, összeadódik az idő során. Ezidáig a levegő egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatás jó része a szennyezésre összpontosított. Arra, hogy milyen rosszat szűrünk ki, nem pedig, hogy milyen hasznos dolgokat. Valamint, mivel egy légzés csekély mennyiségű tápanyagot tartalmaz, nem tűnt jelentőségteljesnek. A különböző kultúrák évezredeken át egészségesnek tartották a természetet és a friss levegőt. Az levegőtápanyagok koncepcióját alátámasztja a tudomány. Az oxigén például technikailag tápanyag, egy olyan kémiai anyag, amire szüksége van a testnek, hogy fenntartsa az alapvető funkciókat. Csak általában nem így utalunk rá, mert belélegezzük, nem pedig megesszük.
Az levegőtápanyagok úgy lépnek be a testünkbe, hogy az orrban, tüdőkben, szagló-hámszövetben (az a terület, ahol a szagokat érzékeljük) és a szájgaratban (a torok hátsó része) lévő kis véredények hálózata elnyeli. A tüdő sokkal nagyobb molekulákat nyel el, mint a bél, pontosan 260-szor nagyobbakat. Ezek a molekulák érintetlenül nyelődnek el a véráramban és az agyban.
A belélegzett drogok (mint például a kokain, nikotin és altatószerek) néhány másodpercen belül belépnek a testbe. Ezek sokkal kisebb koncentrációban hatásosak, mintha szájon át fogyasztanánk el őket.
Összehasonlítva, a bél az anyagokat enzimekkel és savakkal a legkisebb részeire bontja le. Amint ezek belépnek a véráramba, a máj metabolizálja és méregteleníti őket. A bél nagyszerű a keményítők, cukrok és aminosavak felvételében, de nem olyan nagyszerű bizonyos drogfélék felvételében. A tudósok folyamatosan dolgoznak azon, hogy fejlesszék a gyógyszereket, így hatékonyan bevehetjük őket szájon át.
Visszatekintve, sok nyilvánvaló tudományos elképzelés végig az orrunk előtt volt. Egy 1960-as évekből származó kutatás azt találta, hogy a mosodai dolgozóknak, akik ki vannak téve a levegőben lévő jódnak, magasabb a vérükben és a vizeletükben a jódszint. Nemrégiben Írországban kutatók olyan iskolás gyerekeket tanulmányoztak, akik hínárban gazdag tengerparti területek közelében élnek, ahol a légköri jódgáz szint sokkal magasabb. Ezeknek a gyerekeknek szignifikánsan több jód volt a vizeletükben és sokkal kisebb volt náluk a jódhiány valószínűsége, mint azoknál, akik hínárban szegényebb tengerparti területeken, vagy mezei területeken élnek. Étrendjükben nem volt jód különbség. Ez azt mutatja, hogy a levegőben hordott jód – különösen olyan helyeken, ahol sok a hínár – kiegészítheti az étrendi jódot. A jód levegőtápanyag, amit a testünk a légzéssel elnyelhet.
A mangán és a cink az orrban lévő lévő, a szagokat érzékelő neuronokon keresztül lép be az agyba. A mangán alapvető tápanyag, de a túl sok mangán károsítja az agyat. Ez látható a hegesztőknél, akik magas légköri mangánnak vannak kitéve és káros szintű mangánfelhalmozódásuk van.
A szagló- és a légzőrendszerben lévő csillóknak (szőrszerű struktúrák) speciális receptoraik vannak, amik megkötnek egy sor más potenciális levegőtápanyagot, mint például a choline, C-vitamin, kalcium, mangán, magnézium, vas, és még az aminosavak is.
Egy több, mint 70 évvel ezelőtt megjelent kutatás kimutatta, hogy a porlasztott B12-vitamin kezeli a B12-vitaminhiányt.
Magas B12-vitaminhiánya van például a cukorbetegeknek és azoknak, akik sok alkoholt isznak.
Még sok minden van, amit még nem tudunk. Meg kell tudnunk, hogy a levegőnek mely összetevői jótékonyak az egészségre nézve a természetes környezetekben, mint például a zöld területek, erdők, óceán, hegyek. Ezidáig a kutatások elsősorban a mérgekre, szemcsés anyagokra és allergénekre, például a pollenre összpontosítottak. Aztán meg kellene állapítani, hogy ezek közül a komponensek közül melyek sorolhatók az levegőtápanyagok közé.
Adva, hogy már bebizonyosodott, hogy a porlasztott B12-vitamin biztonságos és hatékony, további kutatás kiderítheti, hogy vajon más mikrotápanyagok, például a D-vitamin, porlasztottá alakítása segíthet-e küzdeni a széles körű tápanyaghiány ellen?
Kontrollált kísérletekben kell tanulmányozni ezeket a potenciális levegőtápanyagokat, hogy megállapítsák a dózist és a biztonságosságukat, és hogy hogyan járulnak hozzá az étrendhez. Ez különösen az olyan helyeken releváns, ahol a levegőt nagyon szűrik, mint a repülőgépek, kórházak, tengeralattjárók és még az űrállomások is.
Talán fel fogják fedezni, hogy a levegőtápanyagok segítenek megelőzni néhány modern urbanizációs betegséget. Egy nap a tápanyag irányelvek ajánlhatnak belélegzős tápanyagokat.
(Forrás: The Conversation: https://theconversation.com/)
Iratkozzon fel hírlevelünkre 