Iratkozzon fel hírlevelünkre Megdöbbentő dolgokat gyűjtöttek a neandervölgyi gyerekek
Különböző csecsebecséket gyűjtöttek a neandervölgyi gyerekek
Egy Észak-Spanyolországban található barlangban a régészek tengeri fosszíliák érdekes gyűjteményét tárták fel, összesen tizenöt darabot. A Prado Vargas barlangban felfedezett tárgyak 39 800 és 54 600 évesek és ritka bepillantást engednek ősi rokonaink, a neandervölgyiek életébe. De ami igazán lenyűgözővé teszi ezeket, az a rendeltetésük, vagyis annak a hiánya.
A felfedezett csecsebecsék azonban nem szerszámok vagy dísztárgyak: úgy tűnik, hogy kizárólag kedvtelésből gyűjtötték ezeket, egyszerűen azért, mert a neandervölgyiek érdekesnek találták őket. A kövületeket – nagyrészt puhatestűeket és tüskésbőrűeket – olyan helyen találták, ahol nem ismert a tenger közelsége. A kutatók szerint a neandervölgyi gyerekek gyűjthették őket össze, akiket valószínűleg vonzottak a feltűnő formák és minták.
Fotó: Illusztráció: Midjourney
Ezek a fosszíliák a természet formái iránti művészi érdeklődés, vonzalom vagy kíváncsiság bizonyítékaként értelmezhetők. Ez a viselkedés visszhangozza a gyerekek modernkori tendenciáját, akik többek között matricákat, kagylókat vagy palackkupakokat gyűjtenek
– magyarázták a tanulmány szerzői a ZME Science online tudományos portálnak.
A Prado Vargas N4-es szintjéből előkerült tizenöt kövület első pillantásra átlagosnak tűnhet:
- kéthéjú kagylók,
- csigák és
- tüskésbőrűek maradványai az ősi tengerekből.
De a geológiai eredetüktől legalább húsz kilométerre lévő barlangban való elhelyezkedésük mélyebb történetre utal. Az ásatásokat végző szakemberek olyan tárgyakat és maradványokat is találtak itt, amelyek egy állandó táborra utalnak. A kovakőszerszámok, a szarvasok és vadkecskék csontjai, valamint a tűz nyomai azt a képet festik, hogy a neandervölgyiek alkalmazkodnak zord környezetükhöz. Így ezeket a kövületeket minden bizonnyal a neandervölgyiek vitték a barlangba, és jelenlétük a szándékos gyűjtésre utal, nem pedig véletlen felhalmozódásra.
Megkérdőjelezi a neandervölgyiekről kialakult nézetet
A fosszíliák mérete és típusa változó, a Tylostoma sima kagylóhéjától a Tetragramma variolare tüskés maradványaiig terjed. A szerszámoktól és tűztől érintetlen, érintetlen állapotuk arra utal, hogy inkább a megjelenésük, mintsem a gyakorlati hasznuk miatt becsülték őket. A kutatók feltételezése szerint a kövületek szimbolizálhattak valamit: esztétikai szépséget, kulturális identitást vagy akár megfoghatatlan hiedelmeket.
Ezeket a tevékenységeket számos kézzelfogható és nem kézzelfogható ok motiválhatta, ami arra utal, hogy a gyűjtőtevékenység és a hozzá kapcsolódó absztrakt gondolkodás már a modern ember megjelenése előtt is jelen volt a neandervölgyieknél
– jegyezték meg Quaternary folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók.
Fotó: Quaternary
Más neandervölgyi lelőhelyekről származó bizonyítékok szélesebb körű mintázatra utalnak. A franciaországi Pech de l'Azéban egy brachiopoda fosszíliát fedeztek fel, amelyet több mint harminc kilométerre szállítottak az eredeti lelőhelytől. Magyarországon a tatai lelőhelyről származó gömbölyű fosszilis kagylóhéjakat valószínűleg díszként viselték. Európa-szerte pedig hasonló leletek arra utalnak, hogy a neandervölgyiek a túlélésen túlmutató okokból is vonzódtak a szokatlan tárgyakhoz.
A Prado Vargas kollekciója megkérdőjelezi a neandervölgyiekről, mint tisztán haszonelvű lényekről régóta kialakult nézetet.
Összetettebb megvilágításba helyezi őket, és azt sugallja, hogy hozzánk hasonlóan ők is érzékelték a szépséget, és vágytak annak a megőrzésére. A felfedezés emellett újabb kérdéseket vet fel. Vajon ezek a fosszíliák a csoporton belüli státuszt jelentették? Esetleg a tanítás, a történetmesélés vagy a rituálék eszközei voltak? Vagy talán a kövületek szimbolikus értékkel bírtak? A tudósok most ezekre a kérdésekre keresik a választ.
