Robbanásközeli állapotban a Magyarországhoz közeli szupervulkán

Egyre több jel utal arra, hogy a nápolyi Flegrei-mezők veszedelmes szupervulkánja lassan felébred. A tudósok szerint a tűzhányó gázkibocsátása drasztikusan nőtt az utóbbi években. Ha a szupervulkán kitör, óriási veszélybe kerülhet egész Európa. Bár a helyzet összetett, és egyelőre nem feltétlenül kell robbanástól tartani, nem árt résen lenni.

A Nápoly nyugati részén elterülő Campi Flegrei vagy Flegrei-mezők (magyarul Lángoló Mezők) egy hatalmas szupervulkánt rejtenek, amely az elmúlt években szokatlanul aktívvá vált. A vulkáni terület egyik legismertebb része, a Solfatara-kráter, naponta több ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki, amit a kutatók aggasztó jelenségnek tartanak.

Az utóbbi években fokozódott a Flegrei-mezőknél tapasztalt gázképződés, ami akár a szupervulkán közelgő kitörésének jele is lehet
Fotó: AFP

Mik azok a szupervulkánok?

A szupervulkán egy rendkívül nagy méretű vulkáni rendszer, amely működése során képes több ezer köbkilométernyi anyagot a levegőbe juttatni. Az ilyen kitörések több ezerszer erősebbek, mint amit egy átlagos tűzhányó produkálni képes. 

Szerencsére a szupervulkánok csak ritkán aktívak, a szakértők mégis folyamatosan figyelik őket, mivel működésük globális éghajlati és környezeti változásokkal járna.

Milyen jelek utalhatnak a szupervulkán közeli kitörésére?

A Solfatara-kráter napi 4-5 ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki – ez annyi, mintha naponta félmillió gallon benzint égetnénk el. Gianmarco Buono vulkanológus és kutatócsoportja az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézetben azt vizsgálja, hogy honnan származik ez a hatalmas mennyiségű gáz.

A Solfatara-kráter gázkibocsátása különösen fontos információkat szolgáltat a vulkáni aktivitásról. A vulkáni rendszerekben a mélyben lévő magma mozgása során csökken a nyomás, ami lehetővé teszi, hogy az ott csapdába esett gázok kiszabaduljanak. Ezek a gázok többnyire vízgőzből, szén-dioxidból és kén-dioxidból állnak, amelyek a felszínen fumarolákon – a Föld kérgén lévő nyílásokon – keresztül távoznak.

A tudósok különféle módszerekkel figyelik ezeket a gázokat, mert a kibocsátott anyagok mennyisége és összetétele kulcsfontosságú jelei lehetnek a vulkáni aktivitásnak. A fokozódó gázkibocsátás például azt jelezheti, hogy a magma közeledik a felszínhez, ami növeli egy esetleges kitörés valószínűségét. Ugyanakkor a növekvő gázfelszabadulás nem minden esetben utal azonnali veszélyre: előfordulhat, hogy a kibocsátás forrása nem közvetlenül a magmából származik, hanem például a felszín alatt található forró folyadékok és a kőzetek közötti kémiai reakciókból ered.

A Solfatara-kráter esetében a tudósok kimutatták, hogy a gázkibocsátás 60-80%-a a mélyben lévő magmából származik, míg a fennmaradó hányadot a felszíni kőzetekben lévő kalcit bomlása okozza. Ez utóbbi a magas hőmérsékletű és savas folyadékok hatására megy végbe.

A kutatók a gázok összetételének alapos elemzésével – például a nitrogén, a hélium és a szén-dioxid arányainak vizsgálatával – pontosabb képet kapnak a mélyben zajló folyamatokról, ami segít a vulkáni aktivitás pontosabb előrejelzésében.

A szupervulkán ébredését ugyanakkor nemcsak a gázkibocsátás, hanem földrengések és a talaj torzulásai is jelezhetik.

A gázok összetétele is sokat elárul egy szupervulkán aktivitásáról
Fotó: AFP

Emelték a riasztási szintet

Az 1980-as évektől kezdve gyűjtött adatok alapján 2005 után jelentős változások indultak meg, ami fokozott figyelmet igényel. A tudósok szerint az alábbi jelenségek számítanak aggasztónak:

• Megemelkedett a gázkibocsátás: a Solfatara-kráter szén-dioxid-kibocsátása drámai növekedést mutatott.
• A gázok összetétele megváltozott: a mérések szerint a gázok kémiai összetétele eltért a korábbi években tapasztaltaktól.
• Fokozódik a hidrotermális aktivitás: a felszíni hidrotermális rendszer hőmérséklete emelkedni kezdett, ami szintén a föld alatti folyamatok intenzitásának növekedésére utal.

A geológiai változások nyomán 2012-ben a riasztási szintet zöldről sárgára emelték, ami fokozott aktivitást jelzett, bár közvetlen kitörési veszélyt egyelőre nem állapítottak meg.

Mit okozna az európai szupervulkán kitörése?

A Flegrei-mezők szupervulkánjának kitörése Európára nézve katasztrofális hatásokkal járna: a közvetlen környezetében pusztító károkat okozna, elpusztítva infrastruktúrát és termőföldeket, miközben vulkáni hamu és mérgező gázok szennyeznék a levegőt. A kontinensen a légi közlekedés megbénulna, a mezőgazdaságot jelentős károk érnék, és az éghajlati változások révén egy "vulkáni tél" alakulhatna ki, amely csökkentené a hőmérsékletet. Ezek a hatások globális gazdasági visszaeséshez, élelmiszerhiányhoz és társadalmi válsághoz vezetnének, miközben Európa egészségügyi rendszere is jelentős terhelésnek lenne kitéve.

Kísértetiesen emlékeztet a Flegrei-mezők vulkáni rendszerére a Yellowstone szupervulkánja, amely utoljára 640 ezer éve tört ki, és több mint 1000 köbkilométernyi vulkáni anyagot juttatott a légkörbe, világméretű klímaváltozást okozva.

A Yellowstone mélyén is található egy szupervulkán, ami utoljára több százezer éve tört ki, és hatalmas klimatikus káoszt okozott az egész világon
Fotó: AFP

A geológusok folyamatosan figyelik az eseményeket

Az olasz kutatók új módszereket dolgoztak ki, amelyekkel pontosabban meg tudják különböztetni a magmából származó szén-dioxidot a kőzetek és hidrotermális folyamatok által kibocsátott gázoktól. Az izotópelemzések, gázösszetétel-vizsgálatok és számítógépes modellek lehetővé teszik a szupervulkán belső folyamatainak és a felszín változásainak alaposabb megértését. A hosszú távú megfigyelések és a geokémiai változások nyomon követése segít a vulkáni aktivitás korai jeleinek felismerésében, és ezek a módszerek más vulkanikus területeken is alkalmazhatók, növelve a kockázatkezelés és előrejelzés hatékonyságát.

Bár a Flegrei-mezők szupervulkánjának aktivitása fokozódott, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy elkerülhetetlen vulkánkitörés közeledne.

A tudósok folyamatosan figyelik a változásokat, hogy időben figyelmeztethessék a lakosságot.

Az európai szupervulkánról szóló teljes tanulmány a Geology folyóiratban olvasható.