Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Föld három legnagyobbként ismert vízesése közül kettő Dél-Amerikában, a 979 méter magas Angel-vízesés Venezuelában, a 914 méterről aláeső zuhatag, a Cataratas las Tres Hermanas Peruban, a második legnagyobbként számontartott 948 méteres Tugela-vízesés pedig a Dél-afrikai Köztársaság területén található. A vízesések góliátját és abszolút rekorderét azonban ne a szárazföldön keressük.
A földkerekség legnagyobb 35 vízesése közül a venezuelai Canaima Nemzeti Park területén található Angel a listavezető a maga 979 méteres magasságával, e rangsor utolsó zuhataga pedig a „mindössze” 671 méter magas és szintén Venezuelában található Yutaj. A talán két leghíresebb, illetve legismertebb vízesés, a Niagara és a Victoria a magasságukkal fel sem férnek erre a 35-ös listára.
Fotó: Wikimedia Commons
A világóceán még a kozmosznál is nehezebben fedi fel a titkait
Az Atlanti-óceán jeges viharairól hírhedt északi vidékén fekszik az a Grönland és Izland között húzódó átjáró, a Dánia-szoros, amely a földkerekség legnagyobb vízesését rejti a felszíne alatt. Első hallásra talán furcsának tűnhet, hogy a tenger alatt is léteznek vízesések mivel a legtöbben úgy gondolják, hogy odalent a nagy mélységekben tökéletes nyugalom honol. Valójában a mélytengeri világ -más értelemben ugyan-, de legalább annyira viharos, illetve dinamikus tud lenni mint a felszín. Az eltérő hőmérsékletű vízrétegek és a sótartalom változása, továbbá a Föld forgása által keletkeztetett Coriolis-erő a nagy mélységek víztömegét ugyanúgy állandó mozgásban tartja, mint a szelek a felszíni vizeket.
Fotó: Wikimedia Commons
Ráadásul az óceáni aljzat sem monoton; a nagy kiterjedésű mélytengeri fenéksíkságokat magas vízalatti hegyláncok, a középóceáni hátságok, és a szédítő mélységekbe leszakadó óceáni árkok teszik változatos, bár az emberi szem számára többnyire láthatatlan világgá. A modern oceanográfia nem számít régi tudománynak, ami csak a 19. század közepén született meg. Részben ennek tudható be, hogy a nagy mélységek birodalma egyben a Föld utolsó nagy fehér foltja, ami még napjainkban is rengeteg meglepetést tartogat a tengerkutatók számára. Ráadásul a világtenger elképesztően nagy terület, ami összesen 362 millió négyzetkilométert fed le a Föld felszínéből.
Fotó: Pinterest
A legnagyobb óceáni medence, a Csendes-óceán 166 millió négyzetkilométernyi kiterjedésével egymagában a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens együttes területe.
A nagy mélységekben uralkodó elképesztően erős nyomás, az örök sötétség és a fagyponthoz közeli vízhőmérséklet legalább olyan barátságtalan világnak számít az ember számára mint a kozmosz, ami miatt a világóceán talán még a világűrnél is nehezebben fedi fel a titkait. Az egyik ilyen és már felfedett titok, hogy az óceán mélyén is léteznek intenzív vízesések.
Öt-hatszáz kilométer hosszan ereszkedik a mélybe a gigantikus tengeralatti zuhatag
A Dánia-szorosban található tenger alatti zuhatag a Föld eddig ismert legnagyobb vízesése, amelynek víztömege egy 3500 méter szintkülönbséget átfogó lejtőn áramlik a mélybe. Maga a vízesés körülbelül 2000 méter magas, ami egy nagy mélységű medencében landol és átíveli a lejtő többi részét.
Ez a magasság még mindig a kétszerese legmagasabb szárazföldi vízesés, az Angel magasságának,
még ha a Dánia-szoros zuhatagának esése nem is tűnik olyan drámainak, mint a hatalmas venezuelai vízesésé. A Dánia-szorosban lévő vízesés méretei is messze meghaladják a szárazföldi ikertestvérei méretét.
Fotó: NOAA National Ocean Service
Az óriási tengeralatti zuhatag csaknem olyan széles, mint a Dánia-szoros; nagyjából 480 kilométer átmérőjű és mintegy 500–600 km hosszúságban ereszkedik alá a mélybe.
Ha magunk elé képzeljük, egy viszonylag alacsony gradiensű lejtőnek tűnik"
– nyilatkozta Mike Clare, az Egyesült Királyság Southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központjának tengeri geoszisztémákért felelős kutatási vezetője a Live Science tudományos hírportálnak. Ennek eredményeként a a lezúduló víz sokkal lassabb sebességgel - 0,5 méter/s – mozog a szárazföldiekhez képest, szemben például a Niagara-vízesésnél tapasztalt 30,5 m/s sebességgel. „Ha odalenn lennél, valószínűleg nem vennéd észre, hogy egy vízesés mellett vagy – mondja Mike Clare.
Minden más eltörpül a Dánia-szoros szörnyetege mellett
A Dánia-szoros tengeralatti vízesésének lejtőjét a mozgó gleccserek vájták ki az utolsó nagy eljegesedés, a Würm-glaciális idején 17 500 és 11 500 évvel ezelőtt.
A pleisztocén utolsó nagy eljegesedési periódusa a Würm-glaciális 110 ezer éve kezdődött és nagyjából 12 500 éve ért véget. A Würm-eljegesedés 18 ezer éve érte el a maximumát; ekkor az északi féltekén az arktikus jégtakaró Kanada teljes területét betakarta, Európában teljesen elborította Skandináviát és a Brit-szigeteket, a sarki jégtömeg Közép-Kelet-Európában pedig egészen a Kárpátok előteréig nyúlt le. Magyarország területén ekkor hideg sarkköri tundraéghajlat uralkodott.
A vízesés átnyúlik az északi-sarkkörön és a grönlandi, a norvég, valamint az izlandi tengeri területek sarki vizeit az Irminger-tengerbe vezeti, ami az Atlanti-óceán északi részének az egyik régiója és ami kulcsfontosságú szerepet játszik az egész atlanti áramlási rendszerben. A Dánia-szorosból kilépő sarkvidéki víztömeg dél felé haladva végighömpölyög az atlanti fenéksíkságon egészen le az Antarktiszig, ahol egyesül az óceáni áramlatok nagy globális kanyarulatával, termohalin keringési rendszerrel.
Fotó: NASA
A Dánia-szoros e hatalmas vízalatti zuhataga természetesen nem látható a felszínről. "A (szoros) felszínén többnyire tipikus napsütéses sarkvidéki viszonyok uralkodnak" – nyilatkozta Anna Sanchez Vidal, a spanyol Barcelonai Egyetem tengertudományi professzora, aki 2023-ban egy kutatóexpedíciót vezetett itt. Nem a Dánia-szorosban lévő az egyetlen ismert tengeralatti vízesés, bár más hasonló dokumentált vízesések nem vehetik fel vele a versenyt méretükben.
Fotó: Pin page
A kontinentális küszöbök peremvidékén gyakran előfordulnak olyan tengergeográfiai jellegzetességek, mint a töréspontok, amelyek sokkal jobban hasonlítanak a szárazföldi vízesésekhez, de ezek szintúgy eltörpülnek a Dánia-szoros szörnyetegéhez képest.
A földkerekség legnagyobb vízesése
- a Dánia-szoros mélyén található,
- magassága 2000 méter,
- átmérője 480 km,
- teljes hossza 500 és 600 km közötti.
A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerekhez képest forgó, vagyis egyben gyorsuló vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő. A Föld tengelykörüli forgása miatt keletkező Coriolis-erő látványos hatást gyakorol a levegő és világtenger víztömegének mozgására is.