A csernobili atomkatasztrófa óta eltelt évtizedek során a zónában élő állatok különleges adaptációkat fejlesztettek ki. A kutatók nemrégiben vérminták elemzésével kimutatták, hogy a csernobili kutyák genetikai állománya jelentősen eltér a világ más tájain élő kutyákétól. Azok az egyedek, amelyek közelebb élnek az egykori reaktorhoz, még nagyobb genetikai eltéréseket mutatnak, ami az extrém környezethez való alkalmazkodásukat tükrözi - olvasható az IFL Science cikkében.
Egy 2023-as kutatásban a tudósok megállapították, hogy ezek az genetikai változások lehetővé teszik a kutyák azonosítását pusztán a DNS-ük alapján.
Bár az eltérések pontos hatása az egészségükre vagy a viselkedésükre még nem teljesen világos, a felfedezés óriási lépés az evolúciós folyamatok megértésében.
A csernobili zónában élő állatok, például a kutyák, farkasok és békák, egyedi mutációkat és adaptációkat mutatnak. Például a zónában élő békák sötétebb színűek, ami a magasabb melaninszintjüknek köszönhető. Ez az alkalmazkodás csökkentheti a sugárzás káros hatásait.
A sugárzás hatása kétféleképpen befolyásolhatja az állatpopulációkat.
A kutatók még mindig vizsgálják, hogy a csernobili kutyák esetében melyik folyamat dominál.
Egy vízibolhákat vizsgáló 2022-es tanulmány kimutatta, hogy a sugárzás által erősebben érintett tavakban élő populációk magasabb genetikai változatosságot mutattak. Bár az eredmények nem bizonyítanak egyértelmű ok-okozati összefüggést, az adatok megerősítik, hogy a környezeti tényezők, például a sugárzás, jelentős hatással lehetnek populációk genetikai összetételére.
A kutatók szerint a csernobili kutyák genetikai változásai az evolúció meglepően gyors válaszait tükrözik. Azok az állatok, amelyek alkalmazkodni tudnak a sugárzás okozta környezeti változásokhoz, fennmaradnak, míg a kevésbé ellenálló egyedek kipusztulnak.
Ez a folyamat az evolúció alapvető mechanizmusait szemlélteti.
A genetikai alkalmazkodások azonban nemcsak kutyákra korlátozódnak. A farkasoknál például olyan genetikai védettséget találtak, amely csökkentheti a sugárzás által okozott rákos megbetegedések kockázatát. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az evolúció képes gyors válaszokat adni a környezet extrém kihívásaira, beleértve a radioaktív környezet által támasztottakat is.
A csernobili kutyák példája arra emlékeztet minket, hogy a természetben nincs megállás. Az élővilág folyamatosan változik és alkalmazkodik a körülményekhez, még akkor is, ha ezek rendkívül szélsőségesek. A kutatók számára ezek az állatok élő laboratóriumként szolgálnak, amelyben a sugárzás hatásait és az evolúció gyors válaszait tanulmányozhatják.