Ebben az évtizedben jégmentessé válhat a Jeges-tenger

Már ebben az évtizedben jégmentessé válhat a Jeges-tenger

A Colorado University Boulder és a Göteborgi Egyetem klimatológusai számítógépes modellek segítségével azt vizsgálták, hogy mikorra várható az első jégmentes nap az Északi-sarkvidéken; ebben az összefüggésben a „jégmentes” 1 millió négyzetkilométeres vagy annál kisebb tengeri jégfelületet jelent. Egy most publikált, új tanulmányban arra jutottak, hogy már ebben az évtizedben elérkezhet az első jégmentes nap a Jeges-tengeren.

A kutatócsoport tizenegy különböző klímamodell segítségével összesen 366 szimulációt futtatott le az éghajlatváltozásról a 2023 és 2100 közötti időszakra levetítve. Megállapították, hogy az Északi-sarkvidék első jégmentes napjának lehetősége meglehetősen széles skáláján jelenik meg: akár már három év múlva is bekövetkezhet, de az is előfordulhat, hogy az évszázad végéig nem történik meg. A szimulációk többsége azonban azt jósolta, hogy ez a végzetes nap 7-20 éven belül elérkezhet. Ez még akkor is megtörténhet, ha az emberiség végül csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását: amiben egyelőre elég rosszul állunk. Az elvégzett szimulációk közül kilenc érte el három-hat éven belül a jégmentes napot. 

Már ebben az évtizedben jégmentessé válhat a Jeges-tenger
Fotó: Shutterstock

Bár ez a forgatókönyv valószínűtlen, de mégis nagy kockázatot jelent, ezért a kutatók megvizsgálták azokat a feltételeket, amelyek ilyen gyors átmenethez vezettek:

• mindössze egy szokatlanul meleg őszre,
• télre és tavaszra lenne szükség, ami
• előkészíti a következő nyarat arra, hogy
• még több tengeri jég olvadjon el. 

A Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a minta három egymást követő évben is fennállna, akkor az első jégmentes nap már az adott év szeptemberében bekövetkezhet.

 

Elérkezhet az első jégmentes nap a Jeges-tengeren

Egy jégmentes nap azonban nem csak egyszeri eseményt jelentene. Természetesen több követné, és végül egész hónapok tetőznének a jégmentes küszöb alatt.

Az első jégmentes nap az Északi-sarkvidéken még nem változtatja meg drámaian a dolgokat. De megmutatja majd, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása révén alapvetően megváltoztattuk a Jeges-tenger természetes környezetének egyik meghatározó jellemzőjét, vagyis azt, hogy egész évben tengeri jég és hó borítja

 – mondta Alexandra Jahn, a CU Boulder klimatológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A tengeri jég mennyisége az év folyamán természetes módon csökken és növekszik az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon. A maximális és minimális kiterjedést 1978 novembere óta figyelik, hogy nyomon követhessék az éghajlatváltozás hatásait. Idén például szeptember 11-én regisztrálták a legalacsonyabb tengeri jégterületet, 4,28 millió négyzetkilométert. 

A feljegyzések szerint ez a hetedik legkisebb terület, és a veszteség évtizedenként 12,4 százalékos csökkenő tendenciát mutat.

Az új tanulmányban a kutatók egy eddig figyelmen kívül hagyott lépcsőfokot vizsgáltak a jégmentessé válás útján: azt, hogy mikor következhet be az első jégmentes nap. Megállapították, hogy a jégmentes napok minden gyors átmenet esetében olyan években fordultak elő, amikor a globális felmelegedés meghaladta az iparosodás előtti alapértékhez képest az 1,5 Celsius fokot – ami a párizsi megállapodásban kitűzött cél.