Ettől a mutációtól retteg most az emberiség

A koronavírus által okozott világjárvány miatt az elmúlt években az állatról emberre ugró kórokozók a figyelem középpontjába kerültek. Jelenleg különösen a madárinfluenza veszélyei miatt aggódnak a szakemberek. A H5N1 vírus ugyanis nemcsak az állatok között terjed gyorsan, hanem emberekre is fenyegetést jelenthet. Egy friss kutatás szerint már egyetlen mutáció elég lehet ahhoz, hogy a vírus emberek között is terjedni tudjon, ezzel növelve egy újabb pandémia esélyét.

A H5N1 vírus eddig elsősorban állatokról, például baromfiról és szarvasmarháról terjedt emberekre. A madárinfluenza veszélyei azonban nem merülnek ki ennyiben; egy apró genetikai változás képes lenne a vírus terjedését új szintre emelni, lehetővé téve az emberek közötti fertőzést. A vírus jelenlegi receptorai elsősorban madarak légúti sejtjeihez illeszkednek, de egyetlen mutáció révén jobban alkalmazkodhatnak az emberi sejtekhez - írja a Live Science.

H5N1 vírusok. A madárinfluenza veszélyeit már egyetlen mutáció növelheti.
Fotó: BSIP via AFP

A kutatók kimutatták, hogy a hemagglutinin nevű fehérjében bekövetkező változás, a Gln226Leu mutáció, jelentősen javíthatná a vírus képességét az emberi sejtek megfertőzésére. Ez a változás komoly aggodalmat kelt, hiszen a madárinfluenza már most is halálos kimenetelű betegséget okozhat.

A hemagglutinin kulcsszerepe

A hemagglutinin egy olyan felszíni fehérje, amely kulcsszerepet játszik az influenza vírus működésében és fertőzőképességében. Fő feladata, hogy segítse a vírusnak a gazdasejtekhez való kötődését: felismeri és kapcsolódik a sejtfelszínen található specifikus receptorokhoz (szialinsav-molekulákhoz). Ez a kötődés elengedhetetlen ahhoz, hogy a vírus bejusson a sejtbe, ahol tovább tud szaporodni. A hemagglutinin tehát egyfajta "kulcsként" működik, amely illeszkedik a gazdasejt "zárjához." Az olyan mutációk, mint a Gln226Leu, megváltoztathatják a hemagglutinin receptorokhoz való kötődésének hatékonyságát, és befolyásolhatják, hogy a vírus mennyire képes fertőzni különböző fajokat, például madarakat vagy embereket.

A madárinfluenza veszélyei: miért különösen veszélyes a H5N1 mutáció?

A madárinfluenza veszélyei abban rejlenek, hogy a vírus eddig is képes volt súlyos fertőzéseket okozni emberekben, bár a legtöbb eset közvetlen állati érintkezésből származott. Az Egyesült Államokban például idén több mint ötven H5N1-es esetet regisztráltak. Ezek nagy része enyhe tünetekkel, például köhögéssel és szemgyulladással járt, de súlyosabb esetek is előfordultak, például Kanadában, ahol egy tinédzsernél életveszélyes tüneteket tapasztaltak.

A járványok kockázatát tovább növeli, hogy a H5N1 vírus állatokban magas koncentrációban van jelen. Bár az emberi sejtekhez való alkalmazkodása jelenleg eléggé korlátozott, az állatokkal való gyakori érintkezés növeli a fertőzés esélyét. 

Ha a vírus emberek között kezd terjedni, tüsszentés vagy köhögés révén sokkal alacsonyabb koncentrációjú cseppekben is képes lehet továbbfertőzni.

Nemcsak a hemagglutinin változásától kell tartanunk

A kutatók figyelmeztetnek, hogy a H5N1 vírus genetikai változásai globális közegészségügyi kockázatot jelenthetnek. A hemagglutinin mutációja mellett más fehérjék, például a neuraminidáz, szintén fontos szerepet játszanak a vírus adaptációjában. Emellett a szezonális influenzával való kombináció lehetősége is növeli a veszélyt. 

Egy ilyen genetikai keveredés a vírus számára olyan tulajdonságokat adhat, amelyek jobban illeszkednek az emberi szervezethez.

A madárinfluenza veszélyei különösen akkor nőnek meg, ha a vírus olyan mutációkat vesz fel, amelyek gyorsabb terjedést és súlyosabb tüneteket eredményeznek. Egy világjárvány nemcsak az egészségügyi rendszereket terhelné meg, hanem gazdasági és társadalmi hatásai is beláthatatlanok lennének, és ezzel kapcsolatban a koronavírus világjárvány bőségesen szolgáltatott tapasztalatokat.

Egy influenzavírus modellje. A hemagglutinin fehérje narancssárgával van jelölve.
Fotó: Science Photo Library via AFP

A neuraminidáz szerepe a fertőzésben

A neuraminidáz egy olyan enzimatikus fehérje, amely az influenzavírus felszínén található, és kulcsszerepet játszik a fertőzés késői szakaszában, a vírus szaporodása során. Fő feladata, hogy 

• segíti az új vírusok felszabadulását a gazdasejtből 
• és megakadályozza a vírusok összetapadását. 

Sok gyógyszer a neuraminidáz működésének gátlásával akadályozza a vírus terjedését a szervezetben, így az ezt érintő mutáció akár gyógyszerrezisztencia kialakulásához is vezethet.

Hogyan védekezhetünk?

A H5N1 vírus és más állatról emberre terjedő betegségek ellen a legjobb védekezés a prevenció. Fontos, hogy az állattartók és az állatokkal érintkező emberek szigorúan betartsák a higiéniai előírásokat. 

A kutatók szerint elengedhetetlen a vírus folyamatos monitorozása, különös tekintettel a hemagglutinin és a neuraminidáz fehérjék változásaira.

Az oltóanyag-fejlesztés kulcsfontosságú a jövőbeni járványok megelőzésében. Bár jelenleg nincs kifejezetten a H5N1 ellen jóváhagyott vakcina, a tudósok azon dolgoznak, hogy a meglévő influenzaoltások hatékonyabbak legyenek a különböző törzsekkel szemben.

Az eredményekről részletesebben a Science magazin legújabb számában lehet olvasni.