Rendkívüli napvihar érheti a Földet


Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Science magazinban publikált tanulmány kimutatta, hogy a Nap Kr.u. 775-ben volt a legrobbanékonyabb és az utóbbi 12 ezer évben nyolc más egyéb rendkívüli napesemény történt. De a tanulmány az univerzumban lévő más csillagok alapján azt is kimutatja, hogy alábecsülhetjük a napkitörések gyakoriságát és hevességét. Egy korábbi kutatás úgy számította, hogy a szuper napkitörések átlagosan csak minden 1000-10.000 évben történnek, de az új tanulmány számításai szerint ennél sokkal gyakrabban: a kutatók most úgy vélik, hogy egy napszerű csillag körülbelül 100 évente egyszer produkál egy szuper napvihart. Bár a mágneses mező véd minket a súlyos sugárzástól, a tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy egy-egy extrém heves napkitörésnek súlyos hatásai lehetnek a földi életre.

A tudósok ősi fatörzsekből és egy évezreddel ezelőtti glaciális jégből gyűjtöttek bizonyítékokat a K. ru. 775-ben bekövetkezett szuper napkitörésről, valamint elemezték ezekben az az anyagokban a radioaktív atomok szintjét. De közvetlen és egészen pontos adatokat csak az űrkorszak kezdete óta tudunk gyűjteni. Ezért, hogy a nagy napkitörések hosszabb távú gyakoriságról jobb képet kapjanak, a kutatók a NASA Kepler űrteleszkópja adatainak felhasználásával több ezer, a hőmérséklet és a luminozitás tekintetében napszerű csillag fényében mutatkozó fluktuációakat vizsgálták a 2009 és 2013 között elvégzett mérések alapján.
Ez az eddigi legpontosabb tanulmány: az 56 450 napszerű csillag megfigyelése 220.000 évre vonatkozó bizonyítékot nyújtott, ami feltárja, hogy ez alatt az idő alatt a vizsgált mintából 2527 csillag 2889 szuperkitörést produkált. A kutatókat nagyon meglepte, hogy a napszerű csillagok ilyen gyakran hajlamosak szuperkitörésekre.
1859-ben történt az utóbbi 200 év egyik leghevesebb Földet érő napvihara, amikor a távírókészülék hálózat összeomlott egész Európában és az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a napvihar csak 1/100-a volt annak az energiának, ami egy szuper napkitörés során felszabadul.
A kutatók figyelmeztetnek, hogy a szuper napkitörésektől veszélyben lehetnek a földi infrastruktúrák és műholdak. De a jövőbeni missziók, mint például az Európai Űrügynökség (European Sapce Agency, ESA) Vigil szondája, amit 2031-ben fognak indítani, segíthetnek egy korai riasztási rendszert kiépíteni.
(Forrás: BBC Science Focus: https://www.sciencefocus.com/)