Mi az El Niño és a La Niña, és befolyásolhatják-e az éghajlatot 2025-ben?

Szárazság Careiro da Varzeában, Amazonas államban, Brazíliában, 2023-ban

A tudósok szerint a La Niña-állapotok kialakulása 2025-ben enyhén csökkentheti a globális hőmérsékletet, a bolygó azonban továbbra is riasztóan gyors ütemben melegszik. Az európai tudósok szerint a 2024-es év minden bizonnyal a legmelegebb volt, és az első olyan év, amelyben a globális átlaghőmérséklet meghaladja a párizsi megállapodásban kitűzött célt, azaz az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet.

A Meteorológiai Világszervezet adatelemzése szerint a 2024-es magas hőmérsékletet részben az El Niño (spanyolul "a fiú") néven ismert éghajlati viszonyok fokozták. 2025-ben egy másik jelenség, a La Niña (spanyolul "a lány") némileg csökkentheti a globális hőmérsékletet, ami azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy a 2024-es hőmérsékleti rekord jövőre megdől. Ennek ellenére 2025 még mindig a három legmelegebb év között lesz a brit időjárási és éghajlati hivatal, a Met Office szerint.

Szárazság Careiro da Varzeában, Amazonas államban, Brazíliában, 2023-ban,  A Meteorológiai Világszervezet adatelemzése szerint a 2024-es magas hőmérsékletet részben az El Niño (spanyolul "a fiú") néven ismert éghajlati viszonyok fokozták.
Fotó: Euronews

 

Mi az az El Niño és a La Niña?

Az El Niño és a La Niña két ellentétes éghajlati jelenség a Csendes-óceánban, amelyek az egész világ időjárását befolyásolják. A Csendes-óceánban a passzátszelek általában keletről nyugatra fújnak, és a meleg felszíni vizeket a Csendes-óceán nyugati része felé tolják. Az El Niño akkor következik be, amikor ezek a szelek gyengülnek vagy megfordulnak, és a Csendes-óceán keleti részén - az amerikai kontinens partjainál - az átlagosnál melegebb lesz a víz. A La Niña időszakokban a kelet-nyugati passzátszelek megerősödnek, és a meleg vizet nyugatabbra, Ausztrália és Délkelet-Ázsia partjai felé tolják. Ez hideg víz feláramlását vagy felemelkedését okozza az óceán mélyéről, ami a tenger felszíni hőmérsékletét átlagosan hűvösebbé teszi, különösen az amerikai kontinensen. Az epizódok rendszertelen időközönként, két-hét évente jelentkeznek, és általában kilenc-tizenkét hónapig tartanak.

Az El Niño és a La Niña egyaránt hatással lehet az időjárási mintákra az egész világon. Bár minden egyes epizód más és más, a La Niña a világ számos részén, például Ausztrália északi részén, Afrika délkeleti részén és Brazília északi részén a szokásosnál csapadékosabb időjárási viszonyokkal jár. Egyes régiókban az árvizek valószínűbbé válhatnak, és intenzívebb hurrikánszezont okozhat.

 

Mit jósolnak a tudósok 2025-re?

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a La Niña-állapotok 2024 novembere és 2025 februárja között alakulhatnak ki. A WMO szerint azonban a globális hőmérsékletre gyakorolt hűsítő hatása "gyenge és rövid ideig tartó" lehet.

"2023 júniusa óta egy hosszabb sorozatot láthatunk, amelyben a globális szárazföldi és tengerfelszíni hőmérséklet rendkívüli értékeket mutat. Még ha egy rövid ideig tartó La Niña-jelenség ki is alakul, az nem fogja megváltoztatni a globális hőmérséklet emelkedésének hosszú távú pályáját, ami a légkörben lévő üvegházhatású gázok miatt következik be" - mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

Valójában a meteorológusok szerint a 2025-re vonatkozó hőmérsékleti előrejelzések rendkívül magasak a La Niña-állapotok valószínűségét figyelembe véve.

"Az olyan éveknek, mint 2025, amelyeket nem az El Niño melegítő hatása ural, hűvösebbnek kell lenniük. 2016 El Niño-év volt, és akkor a globális hőmérsékletet tekintve a legmelegebb év volt a feljegyzések szerint. A 2025-re vonatkozó előrejelzésünkhöz képest azonban 2016 most kifejezetten hűvösnek tűnik" - mondta Adam Scaife professzor, aki az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálatának 2025-re vonatkozó globális előrejelzését vezeti.

 

A párizsi megállapodás (még) nem sérült

Valószínűnek tűnik, hogy 2024-ben a hőmérséklet először haladja meg az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokot, a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott referenciaértéket. De az, hogy egy év alatt átlépjük ezt a küszöbértéket, nem minősül a párizsi küszöbérték megsértésének. A tudósok szerint a küszöbértéket tartósan, akár 20-30 éven keresztül kellene ehhez átlépni. Egyes tudósok szerint a klímaváltozás és a La Niña és El Niño jelenségek közötti kapcsolat nem teljesen egyértelmű.

(Forrás: Euronews: https://hu.euronews.com/)