Itt a valaha mért legmelegebb éves átlaghőmérséklet

2024 volt az első olyan év, amikor a globális éves átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet

A Kopernikusz program pénteken megjelent 2024. évi globális éghajlati jelentése megerősíti, hogy 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. Azt is világosan kijelentette, hogy ez volt egyben az első olyan év, amikor a globális éves átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Az elmúlt év volt a legmelegebb – az Antarktiszt és Ausztrálázsiát kivéve – az összes kontinentális régióban, így Európában is.

Amint azt az európai éghajlat helyzetéről szóló éves jelentés és az európai éghajlati kockázatértékelés is kiemelte, az európai kontinens az 1980-as évek óta kétszeres ütemben melegszik a globális átlaghoz képest, és a Föld leggyorsabban melegedő kontinensévé vált. Az éves átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. 

2024 volt az első olyan év, amikor a globális éves átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet
Fotó: Shutterstock

Az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy támogassa a globális éghajlat-politikai fellépést, és 2050-re klímasemlegessé váljon. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55 százalékkal történő csökkentésére vonatkozó célokról és jogszabályokról állapodott meg, és a Bizottság már ajánlást tett a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2040-ig 90 százalékkal történő csökkentésére vonatkozóan

 – derült ki az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének szerkesztőségünkhöz pénteken eljuttatott közleményből.

Az EU űrprogramjának részét képező Kopernikusz program célja a Föld megfigyelése. A Föld-megfigyelési programja megfigyeli bolygónkat és környezetét az európai polgárok érdekében.

 

A legmelegebb éves átlaghőmérsékletek

A 2025. január 10-én közzétett, 2024-es Kopernicus Globális Éghajlati Jelentés (Copernicus Global Climate Highlights Report 2024) szerint tehát ez volt az első olyan év, amikor az átlaghőmérséklet egyértelműen meghaladta az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokot – a Párizsi Megállapodásban meghatározott küszöbértéket, amely az éghajlatváltozás kockázatainak és hatásainak jelentős csökkentését célozza. 

Több globális rekord is megdőlt:

• az üvegházhatású gázok szintje,
• a levegő hőmérséklete, és
• a tengerfelszín hőmérséklete tekintetében, ami hozzájárult a szélsőséges eseményekhez, többek között az árvizekhez, hőhullámokhoz és erdőtüzekhez. 

A jelentés összeállítói szerint ezek az adatok rávilágítanak az ember okozta éghajlatváltozás gyorsuló hatásaira. Tény ugyanis, hogy 2024 volt a legmelegebb év az 1850-ig tartó, több adathalmazt felölelő globális hőmérsékleti feljegyzésekben. Ráadásul az esztendő januárja és júniusa között minden hónap melegebb volt, mint bármely előző év megfelelő hónapja. 

A hőség olyan helyzetekhez vezethet, amikor a testet túlmelegedés okozta stressz éri. A legalább „erős hőstressz” által érintett területek új rekordmaximumát értek el 2024. július 10-én, amikor a Föld mintegy 44 százalékát érintette „erős” és „extrém hőstressz”. Ez 5 százalékkal több, mint az átlagos éves maximum. 

A hőstresszre a hőmérsékleten túl más környezeti tényezők, például a páratartalom is hatással lehet. Az úgynevezett hőkomfort-indexek felhasználhatók a környezet emberi szervezetre gyakorolt hatásának ábrázolására. Az egyik ilyen index az univerzális hőklímaindex (UTCI), amely figyelembe veszi a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szélsebességet, a napsütést és a környezet által kibocsátott hőt, valamint azt, hogy az emberi szervezet hogyan reagál a különböző hőkörnyezetekre. Az UTCI-értékek tíz különböző hő- és hidegstressz-kategóriába sorolásával az ember hőstresszére lehet következtetni, és egy „érzésszerű hőmérsékletet” jelent.

Mind a négy európai évszak az átlagosnál melegebb volt. A tavasz és a nyár volt a legforróbb: a tavasz 0,36 Celsius fokkal melegebb volt, mint az előző legmelegebb 2014-ben, a nyár pedig 0,20 Celsius fokkal melegebb, mint az előző legmelegebb 2022-ben. Még az európai tél is magasabb hőmérsékleteket hozott 2023 decembere és 2024 februárja között: együttesen a második legmelegebb volt, ami 1,44 Celsius fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, és 1,4 Celsius fokkal hűvösebbnek bizonyult a 2019/20-as év legmelegebb európai telénél 

– mutatott rá a jelentés.

Hozzáfűzte: a 2024-es európai ősz (szeptember-november) átlaghőmérséklete a harmadik legmagasabb a feljegyzésekben, ami 1,25 Celsius fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot; 0,21 Celsius fokkal hűvösebb volt, mint a 2020-as év legmelegebb ősze.

Főbb hőmérsékleti statisztikák 2024-re. A Földre vonatkozó becslések a szárazföld és az óceán felszíni léghőmérsékletére vonatkoznak, Európa és az Északi-sarkvidék esetében pedig csak a szárazföldre
Fotó: Created with Datawrapper / Global Climate Highlights 2024/C3S/ECMWF

A jelentés szerint a globális felmelegedés átlagosan körülbelül 0,2 Celsius fokkal nőtt évtizedenként az 1970-es évek vége óta. Ezzel a tendenciával párhuzamosan az éves globális hőmérséklet természetes ingadozása évről évre elérheti a 0,3 Celsius fok körüli értéket.

A Met Office legutóbbi előrejelzése szerint valószínűleg 2025 lesz a harmadik, sőt a második legmelegebb év világszerte, ami számos szélsőséges eseményt jelenthet szerte a világon, beleértve a hőhullámokat, az árvizeket, aszályokat és az erdőtüzeket.