Dán kutatók szerint a szemhéjakon kialakuló sárgás csomók (ún. xanthelasmák) infarktus és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatára utalhatnak.
A BMJ weboldalán közölt tanulmány szerint
a xanthelasmában szenvedő páciensek 48%-kal nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust, mint azok, akiknél nem fordulnak elő ezek az elváltozások.
A xanthelasmák főként koleszterinből állnak, ezért a kutatók úgy vélik, megjelenésük a szervezetben (például az érfalakban) lezajló zsírfelhalmozódásokra figyelmeztethet.
A dán Herlev Kórház kutatócsoportja 12 745 ember sorsát követte nyomon az 1970-es évektől kezdve. A megfigyelt személyek 4,4%-ánál már a vizsgálat kezdetén kimutathatóak voltak ezek a sárgás elváltozások. Harminchárom év elteltével a résztvevők közül 1872-en kaptak szívinfarktust, 3699-en szenvedtek valamilyen más szívbetegségben, és 8507-en hunytak el.
Az adatok azt mutatták, hogy azok körében, akiknél jelen voltak a sárgás lerakódások, a halálozási arány 14%-kal, a szívbetegség kialakulásának valószínűsége 39%-kal volt magasabb, a szívinfarktus bekövetkezésének kockázata pedig 48%-kal emelkedett.
A kutatók szerint a xanthelasmákkal élők hajlamosabbak lehetnek a szervezet egészét érintő koleszterinfelhalmozódásra, így az érfalakban megtapadó zsírok révén könnyebben alakulhat ki érelmeszesedés, stroke vagy infarktus. A férfiak és nők több korcsoportjában is megfigyelték, hogy akinek xanthelasmája volt, annak nagyjából egy az öthöz esélye volt valamilyen szívbetegség kialakulására a következő tíz éven belül.
Az eredmények alapján ezeknél a pácienseknél – a magasabb kockázati besorolás miatt – kiemelten fontos lehet az életmódváltás és a koleszterinszint csökkentése.
A tanulmány szerzői szerint az emberek általában nem szív- és érrendszeri, hanem esztétikai problémának vélik, és bőrgyógyászokkal távolíttatják el a xanthelasmákat. Ez a tájékozatlanság életveszélyes lehet, mivel így nem kapnak megfelelő kezelést az infarktus veszélyének csökkentésére.
A xanthelasmák felismerése segítheti az általános orvosi gyakorlatban azokat a pácienseket, akik magasabb kockázatnak vannak kitéve.