A mindennapi kávézás során keletkező kávézacc az egyik leggyakoribb hulladék, amely általában vagy vízbe kerül, vagy a szemétlerakókban végzi. A brazil Federal Technological University of Paraná (UTFPR) kutatói által végzett friss vizsgálat azonban rámutatott arra, hogy a kávézacc igen hasznos lehet a környezetszennyezés csökkentésében.
A kulcs a kávéból visszamaradt szerves anyag aktív szenes kezelése: a kutatók szerint ha a kávézaccban lévő szenet cink-kloriddal (ZnCl₂) „aktiválják”, akkor az akár 70 százalékban képes megkötni a bentazon nevű, mezőgazdaságban széles körben alkalmazott gyomirtó szert.
A bentazon a hagyma úgynevezett merisztémáira is káros hatással lehet, amelyek a növények osztódó szövetei. A kutatók laboratóriumi kísérleteik során kimutatták, hogy mielőtt a bentazonnal szennyezett vizet áteresztették a kávézaccból készült aktív szénen, az sejtméregként károsította a hagymát.
Nem véletlen, hogy a kutatók a bentazonra összpontosítottak.
Ezt a gyomirtó szert az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) már korábban is veszélyesnek ítélte, mert a talajvízbe, sőt az ivóvízbe is beszivároghat, és akár belégzéssel, akár bőrön keresztül, vagy szájon át felszívódva is károsíthatja az emberi egészséget.
Így hát nagy szükség lenne olyan hatékony módszerekre, amelyek csökkenthetik a bentazon mennyiségét a vízben.
A kávézacc környezetre gyakorolt negatív hatásai ugyancsak ismertek: ha a kávézaccot vízbe dobjuk, annak szerves anyagtartalma felborítja az ökoszisztémát, ha szemétlerakókba kerül, ott lebomlás közben üvegházhatású gázok szabadulhatnak fel. Az aktív szénként való felhasználás azonban a hulladék hasznos újraértelmezését kínálja, és egyre több kutatás mutatja meg, hogy a kávézacc milyen sokrétű felhasználásra alkalmas.
Természetesen a laboratóriumi eredmények még csak a folyamat kezdetét jelentik. A kutatóknak most az a feladatuk, hogy tovább finomítsák a kávézaccból készült aktív szén gyártási módját és nagyobb, ipari léptékű víztisztító rendszereken is teszteljék a technológiát.
A kutatók hangsúlyozták, hogy egy ilyen megoldás egyrészt a világ számos pontján kialakuló vízszennyezési válságra nyújthat részleges választ, másrészt segíthet egyre növekvő kávéhulladékunk hasznosításában.
A tudomány világában a felhalmozott kávézacc egyre több felhasználási lehetőségére derül fény: kutatások folynak többek között arról is, miként erősítheti az élelmiszerek tápértékét, vagy éppen hogyan járulhat hozzá bizonyos neurológiai betegségek elleni védelemhez. Bár még sok kérdés nyitva áll a kávézacc szennyezőanyag-megkötésének pontos mechanizmusát illetően, a mostani eredmények is bizonyítják, hogy érdemes további forrásokat és időt szánni a folyamat alaposabb megismerésére és fejlesztésére.
A kutatás eredményeit a Journal of Chemical Technology and Biotechnology című szaklapban tették közzé, tovább erősítve azt a nézetet, hogy a jövőben a kávézacc az egyik kulcsfontosságú szereplője lehet a fenntartható víztisztításnak és hulladékhasznosításnak.