Furcsa csiripelés hallható az űrben

Szokatlan helyen észleltek kórushullámokat.
Fotó: piranka
Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Kínában a Beihangi Egyetem tudósai a Földtől több, mint 100.000 kilométerre érzékeltek valami csiripelő hangot. A kutatók elemezték a NASA Magnetoszférikus Multiskála (MMS) műholdjainak adatait és azonosítottak egy úgynevezett „kórushullám” jelenséget. Ez egy elektromágneses sugárzás kitörés, ami végighalad a Föld mágneses mezejének vonalán.
Vágólapra másolva!

De ha az űrbe mennénk, nem hallanánk, mivel ott nincsen levegő, ami szállítja a hanghullámokat. Ez azért van, mert ez a csipogás valójában a hullámok hangja, amikor átalakítják hangjelekké, hogy elemezzék. A kórushullámok tulajdonképpen meglehetősen normálisak. Az a furcsa, hogy a Földtől milyen messzire észlelték.

Szokatlan helyen észleltek kórushullámokat.
Szokatlan helyen észleltek kórushullámokat.
Fotó: piranka / BBC Science Focus

 

A kórushullámok védenek, de károkat is okozhatnak

 

A kórushullámok energiát szállítanak az elektronokhoz, és közel fénysebességre gyorsítják fel őket. Ez lényeges a Föld sugárzási övének (a bolygó körüli régiók, amik védőpajzsként szolgálnak a Nap nagy energiájú részecskéi ellen) formálásában. Miközben lélegzetelállító sarki fényt hoznak létre, ezeket a nagy sebességű részecskéket gyakran hívják „gyilkos elektronoknak”, mert potenciálisan jelentős veszélyt jelentenek: károsíthatják a műholdakat, az űrhajósokat, és a lényeges kommunikációs rendszereket.

A hullámokat általában körülbelül 51.000 kilométerrel arrább szokták találni , ahol az úgynevezett „mágneses kétpólusú hatás” a mágneses mezőnknek az északi és a déli pólust adja. De ez, a Nature magazinban publikált tanulmány az első, ami ezeket a kórushullámokat 165.000 kilométerrel arrább figyelte meg. A Föld mágneses mezeje itt nagyon eltorzult és nincs mágneses kétpólusú hatás. Ráadásul a hullámok a Földhöz közelebb található hullámokhoz hasonló minőségűek, csak körülbelül 0.1 másodpercig tartanak, közel 100 hertzesek (ez hasonló egy autómotor morajának frekvenciájához).

Ez azt mutatja, hogy a hullámok létrejöttéhez nincs szükség a Föld környezeti feltételeihez, ahogy a tudósok korábban gondolták. A felfedezés nem zárja ki a létező elméletet, de ez azt jelenti, hogy tudósoknak jobban meg kell vizsgálniuk a kórushullámokat azokban a régiókban, ahol a Föld mágneses mezeje lényegesen eltér a kétpólustól. A kórushullámoknak fontos napviharok elleni védelmi szerepük van, de nagyon sok kárt is okozhatnak. Ha többet megtudunk róluk, jobban tudunk védekezni ellenük.

A csiripelő kórushullámok itt hallgathatók meg: https://www.sciencefocus.com/news/chirping-chorus-waves-space

(Forrás: BBC Science Focus: https://www.sciencefocus.com/)



 



 



 


 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!