Döbbenetes dolgokat művelt egy erőskezű, kegyetlen női uralkodó

Peru északi partvidékén a régészek a történelem rétegeit bontogatták, és valami meghökkentőre bukkantak: egy közel 1300 éves trónteremre, amely egy hatalmas és kegyetlen női uralkodó uralkodására utal. A felfedezés átírhatja azt, amit a mocsikák népről eddig tudunk; ez a kifinomult, de titokzatos civilizáció jóval a sokkal híresebb inkák felemelkedése előtt virágzott.
A Pañamarca városában talált szoba mondhatjuk, hogy egy régészeti aranybánya. Falainak és oszlopainak minden egyes centiméterére élénk jeleneteket festettek:
Középen egy vályogból készült trónus áll, ám a legmeglepőbb elem egy nő ábrázolása, aki egy olyan trónon ül, mint amilyen a teremben is található. A nőt látogatók veszik körül – valószínűleg alattvalók vagy méltóságok –, ami a tekintély nagyszerű megnyilvánulása.
Ez arra utalhat, hogy ez a nő használta a teret, esetleg ő lehetett az uralkodó
– mondta Jessica Ortiz Zevallos, a projekt egyik vezető régésze a ZME Science online tudományos portálnak.
Ahogy arra emlékeztetett, a mocsikák civilizáció Krisztus előtt 350 és 850 között virágzott, és nem hagyott hátra írásos emlékeket; örökségüket a templomaik falára festették és a sírjaikba temették. A tudósok évek óta tanulmányozzák a művészetüket és építészetüket: papok, harcosok és istenségek ábrázolását már megtalálták, de semmi ehhez foghatót nem.
A Mocsikák Képzelet Csarnoka néven ismert terem falai a hatalom történetét mesélik el. Az egyik freskón a trónon ülő nő egy madárember alakjához beszél. Egy másikon a nő egy férfifelvonulás felett elnököl. Mindegyikük textíliákat vagy a koronát – egy bonyolult, saját hajából fonott fejdíszt – visel. Úgy tűnik, hogy a műalkotásnak mélyen szimbolikus jelentése van, amely a nőt a tengerrel, a félholddal és a művészetekkel kapcsolja össze. Tehát a mocsikák közösségének egy hatalmas női uralkodója lehetett.
A női vezetők nem számítottak ritkának az ősi mocsikák társadalomban vagy az azt követő észak-perui dinasztiákban. A történelem évszázadaiból bőséges bizonyítékokat találhatunk a női hatalmasságokról, a legtöbbet temetkezési kontextusokból
– magyarázta Lisa Trever, a Columbia Egyetem prekolumbusz művészettörténetének professzora, hozzátéve, hogy emberi hajat, zöldkő gyöngyöket is találtak a trónon.
A mocsikák nép leginkább monumentális építészetéről és bonyolult művészetéről ismert. Templomaikat, mint például a Trujillo melletti híres Huaca de la Luna-t, vad harcosokat és természetfeletti lényeket ábrázoló falfestmények díszítik. A Pañamarcában tett felfedezés ritka bepillantást enged a társadalom egy másik oldalába, ahol a nőknek valódi politikai hatalmat adtak a kezükbe.
A trónterem egy nagyobb komplexum része Pañamarcában, amelyet a régészek az 1950-es években fedeztek fel újra.
A gránitdombon fekvő lelőhely vályogplatókból, fallal körülvett terekből és más, még teljesen feltárásra váró építményekből áll. A terem (ahol a trónt megtalálták) egyike az idén feltárt két oszlopos teremnek. A másik, a fonott kígyók csarnoka a lelőhely főterére néz, oszlopai emberi lábakkal összefonódott kígyókkal vannak festve; ezt a motívumot korábban még soha nem látták a mocsikák művészetében.
A Pañamarcánál végzett munka még korántsem ért véget: minden évszakban új meglepetéseket tartogathat – új falfestményeket, új tárgyakat, új kérdéseket arról, hogy kik voltak ezek az emberek és hogyan éltek. A tudósok szerint Pañamarca a példátlan kreativitás helye volt, így minden felfedezéssel közelebb kerülnek egy olyan kultúra megértéséhez, amely sok tekintetben messze megelőzte korát.