Döbbenetes dolgokat művelt egy erőskezű, kegyetlen női uralkodó

Döbbenetes dolgokat tett ez a erőskezű, kegyetlen női uralkodó
Döbbenetes dolgokat tett ez a erőskezű, kegyetlen női uralkodó
Vágólapra másolva!
Egy 1300 éves tróntermet tártak fel Peruban, amely egy erős női vezetővel áll kapcsolatban. A közelmúltban tanulmányozott falfestmények azt sugallják, hogy egykor egy női uralkodó uralta a mocsikák perui népét.
Vágólapra másolva!

Peru északi partvidékén a régészek a történelem rétegeit bontogatták, és valami meghökkentőre bukkantak: egy közel 1300 éves trónteremre, amely egy hatalmas és kegyetlen női uralkodó uralkodására utal. A felfedezés átírhatja azt, amit a mocsikák népről eddig tudunk; ez a kifinomult, de titokzatos civilizáció jóval a sokkal híresebb inkák felemelkedése előtt virágzott.

Döbbenetes dolgokat tett ez a erőskezű, kegyetlen női uralkodó
Döbbenetes dolgokat tett ez a erőskezű, kegyetlen női uralkodó 
Fotó: DALL-E 3, AI-generált illusztráció

A Pañamarca városában talált szoba mondhatjuk, hogy egy régészeti aranybánya. Falainak és oszlopainak minden egyes centiméterére élénk jeleneteket festettek:

  • harcosok,
  • szövők és 
  • mitikus lények. 

Középen egy vályogból készült trónus áll, ám a legmeglepőbb elem egy nő ábrázolása, aki egy olyan trónon ül, mint amilyen a teremben is található. A nőt látogatók veszik körül – valószínűleg alattvalók vagy méltóságok –, ami a tekintély nagyszerű megnyilvánulása. 

Ez arra utalhat, hogy ez a nő használta a teret, esetleg ő lehetett az uralkodó

 – mondta Jessica Ortiz Zevallos, a projekt egyik vezető régésze a ZME Science online tudományos portálnak.

Ahogy arra emlékeztetett, a mocsikák civilizáció Krisztus előtt 350 és 850 között virágzott, és nem hagyott hátra írásos emlékeket; örökségüket a templomaik falára festették és a sírjaikba temették. A tudósok évek óta tanulmányozzák a művészetüket és építészetüket: papok, harcosok és istenségek ábrázolását már megtalálták, de semmi ehhez foghatót nem.

 

Kegyetlen női uralkodó ült a trónon

A Mocsikák Képzelet Csarnoka néven ismert terem falai a hatalom történetét mesélik el. Az egyik freskón a trónon ülő nő egy madárember alakjához beszél. Egy másikon a nő egy férfifelvonulás felett elnököl. Mindegyikük textíliákat vagy a koronát – egy bonyolult, saját hajából fonott fejdíszt – visel. Úgy tűnik, hogy a műalkotásnak mélyen szimbolikus jelentése van, amely a nőt a tengerrel, a félholddal és a művészetekkel kapcsolja össze. Tehát a mocsikák közösségének egy hatalmas női uralkodója lehetett.

A női vezetők nem számítottak ritkának az ősi mocsikák társadalomban vagy az azt követő észak-perui dinasztiákban. A történelem évszázadaiból bőséges bizonyítékokat találhatunk a női hatalmasságokról, a legtöbbet temetkezési kontextusokból

 – magyarázta Lisa Trever, a Columbia Egyetem prekolumbusz művészettörténetének professzora, hozzátéve, hogy emberi hajat, zöldkő gyöngyöket is találtak a trónon.

Egy festmény egy női uralkodóról, aki egy madár-ember alakhoz beszél
Egy festmény egy női uralkodóról, aki egy madár-ember alakhoz beszél
Fotó: Lisa Trever

A mocsikák nép leginkább monumentális építészetéről és bonyolult művészetéről ismert. Templomaikat, mint például a Trujillo melletti híres Huaca de la Luna-t, vad harcosokat és természetfeletti lényeket ábrázoló falfestmények díszítik. A Pañamarcában tett felfedezés ritka bepillantást enged a társadalom egy másik oldalába, ahol a nőknek valódi politikai hatalmat adtak a kezükbe.

A trónterem egy nagyobb komplexum része Pañamarcában, amelyet a régészek az 1950-es években fedeztek fel újra. 

A gránitdombon fekvő lelőhely vályogplatókból, fallal körülvett terekből és más, még teljesen feltárásra váró építményekből áll. A terem (ahol a trónt megtalálták) egyike az idén feltárt két oszlopos teremnek. A másik, a fonott kígyók csarnoka a lelőhely főterére néz, oszlopai emberi lábakkal összefonódott kígyókkal vannak festve; ezt a motívumot korábban még soha nem látták a mocsikák művészetében.

A Pañamarcánál végzett munka még korántsem ért véget: minden évszakban új meglepetéseket tartogathat – új falfestményeket, új tárgyakat, új kérdéseket arról, hogy kik voltak ezek az emberek és hogyan éltek. A tudósok szerint Pañamarca a példátlan kreativitás helye volt, így minden felfedezéssel közelebb kerülnek egy olyan kultúra megértéséhez, amely sok tekintetben messze megelőzte korát.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!