Egy új módszerrel kitörölhetjük a rossz emlékeinket

Egy többnapos kísérlet során egy nemzetközi kutatócsoport harminchét résztvevőt kért meg arra, hogy véletlenszerű szavakat társítsanak negatív képekhez, majd megpróbálták ezen asszociációk felét átprogramozni, és „beavatkozni” a rossz emlékekbe.
Azt találtuk, hogy ez az eljárás gyengítette az averzív emlékek felidézését, és növelte a pozitív emlékek önkéntelen betörését is
– mondták a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A PNAS tudományos szaklapban publikált tanulmányhoz a csapat elismert adatbázisokat használt, amelyekben negatív vagy pozitív kategóriába sorolt képek szerepeltek; gondoljunk csak emberi sérülésekre vagy veszélyes állatokra, összehasonlítva a nyugodt tájakkal és a mosolygó gyerekekkel.
A tudósok a kísérlet:
A második éjszakai alvás során az elhangzó, értelmetlen szavakról készült felvételeket játszották le, a memóriatárolás szempontjából fontosnak tartott, nem gyors szemmozgásos (NREM) alvási fázisban. Az agyi aktivitást elektroenkefalográfiával követték nyomon.
Amikor a szakemberek pozitív jeleket használtak, az érzelmi emlékezet feldolgozásához kapcsolódó théta-sávos aktivitás megugrott a hangmemória-jelzések hatására az agyban, és jelentősen magasabb volt. Másnap és néhány nappal később a kutatók kérdőívek segítségével megállapították, hogy az önkéntesek kevésbé tudták felidézni a pozitív emlékekkel összekevert negatív emlékeket. Ezekre a szavakra a pozitív emlékek nagyobb valószínűséggel ugrottak be nekik, mint a negatívak, és pozitívabb érzelmi előjellel tekintettek rájuk.
Egy nem invazív alvásbeavatkozás tehát módosíthatja az averzív emlékezést és az affektív válaszokat. Összességében eredményeink új, a kóros vagy traumával kapcsolatos emlékezés kezelése szempontjából releváns meglátásokat nyújthatnak
– magyarázták a tudósok, akik szerint még korai ez a kutatás, de érdemes megjegyezni, hogy szigorúan ellenőrzött laboratóriumi kísérletről van szó.
A kutatócsoport szerint ha averzív képeket látunk egy laboratóriumi kísérletben, az nem lenne olyan nagy hatással az emlékezet kialakulására, mint egy traumatikus esemény átélése. Az igazit nehezebb felülírni. Azt tudják, hogy az agy úgy menti el az emlékeket, hogy alvás közben rövid ideig lejátssza azokat, és számos tanulmány vizsgálta már, hogyan lehetne ezt a folyamatot úgy irányítani, hogy megerősítse a jó emlékeket, vagy kitörölje a rosszakat.
Az azonban időbe telik, amíg kiderül, hogy pontosan hogyan történhet meg a memóriaszerkesztés, és milyen tartósak lehetnek a hatások.
Ebben számos változó játszik szerepet: az emlékek típusai, az agyterületek és az alvási fázisok tekintetében. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a negatív emlékek pozitív emlékekkel való felülírásának folyamata ígéretes.