Egy nemzetközi kutatócsoport a legújabb eredmények alapján 29 olyan érmintázatot (úgynevezett „ujjlenyomatot”) azonosított a retinán – a szem hátsó részén található fényérzékeny szövetrétegen –, amelyek összefüggésbe hozhatók a stroke fokozott kockázatával. A mesterségesintelligencia-alapú megközelítés különböző retinaképeket vizsgált, és olyan érhálózati jellemzőket fedezett fel, amelyek akár már korai jelzői lehetnek a jövőbeni problémáknak – írja a Science Alert.
A kutatás szerint a retina érrendszerének sűrűsége és alakja meglepően sokat elárul arról, milyen állapotban vannak az agyi ereink. Mivel a stroke általában az agy véráramlásának zavara vagy elzáródása miatt következik be, a hasonló folyamatok a szemben is megfigyelhetők lehetnek. A szakemberek rámutattak, hogy 90 százalékban olyan befolyásolható kockázati tényezők állnak a stroke hátterében, mint például a magas vérnyomás vagy a helytelen táplálkozás.
Ha pedig egy rutinszerű vizsgálat során már a retina alapján beazonosítható a megnövekedett rizikó, azzal értékes időt nyerhetnek a betegek és az orvosok is.
A kutatásban 45 161 résztvevő retinaképét elemezték, amelyeket ún. funduskamerával rögzítettek: ez a módszer egy mikroszkópszerű kamerával készít felvételeket a szem hátsó részéről. A vizsgált személyek közül 749-nél jelentkezett stroke a több mint 12 éves követési időszak alatt. A mesterséges intelligenciát alkalmazó elemzés során a kutatók arra figyeltek, milyen közös vonásokat mutatnak azoknak a retinaképei, akiknél később bekövetkezett a stroke.
Végül 29 olyan érjellemzőt tudtak kiemelni, amelyek az érrendszeri eltérések miatt akár 9,8–19,5 százalékkal is növelhetik a stroke valószínűségét.
A kutatók szerint ezek az eredmények összhangban vannak a korábbi ismeretekkel, miszerint az életkor, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés mind hozzájárulnak a stroke kialakulásához. A vizsgálat alapján leginkább az artériás erek sűrűsége és állapota árulkodik arról, ha a beteg szervezetében megnövekedett a stroke kockázata. A szakértők szerint a gyengébb oxigén- és tápanyagellátás állhat annak a hátterében, hogy a szem és az agy ereiben hasonló elváltozások jelennek meg.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a szemvizsgálat önmagában nem nyújt teljes körű képet a stroke-rizikóról, hiszen életmódunk (például étkezési szokásaink és alvásunk minősége) is komoly szerepet játszik a kialakulásában.
Mégis, egy ilyen egyszerű és gyors módszer hasznos lehet a korai figyelmeztetésben: minél előbb ismerünk fel egy lehetséges problémát, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy időben változtassunk a veszélyeztető tényezőkön.
A kutatók úgy vélik, hogy a mesterségesintelligencia-alapú szemvizsgálat egyszerűen bevezethető az alapellátásban, valamint olyan területeken is alkalmazható, ahol a diagnosztikai erőforrások korlátozottak.
A teljes tanulmány a Heart című, szív- és érrendszerrel foglalkozó szakmai folyóiratban jelent meg.