Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHúsz másodperccel a baleset előtt az irányító radarja ütközési figyelmeztetést jelzett Washingtonban. Ez egy olyan felvételről derült ki, amelyet egy repüléssel foglalkozó blogger közölt. A felvétel csak egy légi irányítótól érkezhetett, mert ezek a radarképek nem nyilvánosak. A videóból az is kiderül, hogy az utasszállító és a helikopter nem próbált kitérni. Ez azt jelenti, hogy nem látták egymást, és nem is kaptak utasítást a manőverezésre. Szakértők szerint a helikopter pilótája egy másik, felszálló gépet figyelhetett, ezért repült neki oldalról a PSA-járatának. Ha a vízbe csapódást túl is élte valaki a gép és a helikopter utasai közül, szinte esélytelen, hogy esetleg sérülten ki tudjon jutni a kabinból a sötétben, stresszes állapotban, majd a jeges vízben is életben maradjon.
A tragédia pillanata
Crash, this is Alert Three. - Ütközés, ütközés, ütközés! Hármas riasztás!
Ezekkel a szavakkal indult a mentőakció. A rendőrségi diszpécser ezzel több száz mentőnek és tűzoltónak adott utasítást, hogy induljon a helyszínre. A torony pedig így értesítette a tűzoltó parancsnokságot:
A 33-as pályairányban történt a baleset, valószínűleg a folyó közepén. Egy óriási robbanást láttam, utána semmit. Egy CRJ és egy helikopter ütköztek össze, és belezuhantak a folyóba, a becslésem szerint fél mérföldre a leszállópályától.
A civil szemtanúk közül volt, aki azt hitte, hogy tűzijátékot lát.
Meg voltunk győződve arról, hogy ez valamilyen bemutató, valamilyen látványos show. Amikor jöttek a szirénázó tűzoltóautók, akkor jöttünk rá, hogy valami borzalmas dolgot láttunk a fejünk felett.
A példátlan méretű mentőakcióban a búvárok viszonylag hamar megtalálták a roncsokat. A Blackhawk helikopter a víz felszínen lebegett, mint egy bója. A CRJ-700 típusú, kanadai gyártmányú utasszállító sekély folyószakaszra zuhant, és kettétört.
A tragédiáról közzétett felvételeken látszik, ahogy utoléri a helikopter az ereszkedő, a leszálláshoz lassító regionális utasgépet. Amint a Blackhawk nekiütközik a CRJ-nek, az utasszállító úgy zuhan meredeken lefelé, mint egy darab kő.
Az alábbi videóban az irányító és a Blackhawk pilótájának rádiózását hallják. Az irányító azt kérdezi a katonai pilótától, látja-e a CRJ típusú utasszállítót. A pilóta azt feleli, hogy igen, látja, és kéri az engedélyt arra, hogy a saját látása alapján kerülje ki a gépet. Az irányító ezt engedélyezi.
A felvételen hallani lehet, ahogy a többi irányító felkiált, amikor felvillan a tűzgömb az esti égbolton. A két gép ekkor ütközött össze.
Az irányító hibázott
Olvasóink joggal teszik fel a kérdést, a XXI. századi digitális biztonsági rendszerek korában hogyan fordulhat elő, hogy egy fejlett ország fővárosi repülőterénél összeütközzön két modern gép? A választ természetesen majd a vizsgálati jelentés mondja ki, de a repülési szakportálok és fórumok szakemberei, illetve a sajtóban nyilatkozó szakértők mindegyik arra hívja fel a figyelmet, hogy a légi irányítás feladata a repülőgépek biztonságos elkülönítése egymástól. Természetesen a pilótáknak be kell tartaniuk minden utasítást, és késedelem nélkül irányt kell változtatniuk, ha erre utasítja őket a beépített ütközésvédelmi rendszer, a TCAS, vagy az irányító. Itt azonban semmi ilyesmi nem történt.
Mit csinált az irányítás? Ez az egymillió dolláros kérdés,
írják a nagy tapasztalatú pilóták és oktatókapitányok a fórumokon.
Az irányító hibáját látszik igazolni az a videó is, amelyet egy repülési blogger kapott egy névtelenséget kérő légi irányítótól. Az alábbi felvétel azt mutatja, hogy a légi karambol kockázatát jelezte a radar a toronyban. Kb. 20 másodperccel a tragédia előtt felvillan a CA jel a képernyőn, ami azt jelenti: „collision alert”, vagyis „ütközési veszély”.
A felvétel azt is mutatja, hogy egyik jármű sem változtat hirtelen irányt, hanem nyugodtan folytatja az útját. A szakértők szerint ez azt jelenti, hogy az irányító nem utasította őket azonnal kitérésre.
Hogyan ütközhet össze egy modern gép és helikopter?
Fotó: Research Gate
A katasztrófa rávilágít arra is, milyen korlátai vannak a ma már kötelező, ütközést előrejelző rendszernek, a TCAS-nak. A digitális védelem jól működik, amikor be van kapcsolva, vagy amikor nagyobb magasságban repül az adott repülőgép. A rendszert azonban úgy programozzák, hogy kis magasságban, ezer láb (300 méter alatt) ne adjon riasztást, hanem csak tájékoztatást adjon. A TCAS működése a fenti fotón látható.
Ezt egy német pilóta így magyarázza:
Gondoljunk bele, hány gép vár a felszállásra egy zsúfolt repülőtéren egy időben, bekapcsolt TCAS-rendszerrel. A leszálló gépek számítógépe folyamatos venné ezeket a jeleket, és vészjelzést adna a pilótáknak, hogy mindjárt ütközés történik. Így lehetetlenné lenne repülni. A megoldás az lett, hogy pl. Az Airbus típusainál automatikusan kikapcsol a vészjelzés a leszállás előtt.
A PSA-járat pilótái ezért nem kaptak riasztást arról, hogy veszélyesen közel van hozzájuk egy másik légi jármű.
A pilóták nem látták egymás gépét
Újabb kérdést vet fel az, hogy ha hibázott is az irányító, és nem jelzett a digitális ütközésvédelmi számítógép, a tiszta égbolton akár láthatták is volna egymás gépét a pilóták. Philip Greenspun helikopter oktatópilóta szerint fontos tudni, hogy az ilyen szigorúan ellenőrzött légterekben csak megfelelő képzettséggel lehet repülni, és a személyzetek nagyon is tudatában vannak a veszélyeknek. Érdemes azonban emlékezni több fontos tényezőre:
A katonai pilóták sisakban repülnek, ez pedig korlátozza a perifériás látást.
Valószínű, hogy a Blackhawk pilótái éjjellátó szemüveget (NVG) is használtak, ami óriási segítség a teljesen sötét éjszakában, de itt egy kivilágított, nagyvárosi repülőtér volt a háttér. Ilyenkor az éjjellátó készülék akár hátrányos is lehet.
Fotó: Robinson Heli
A tiszta időben a háttérfények mindkét gép személyzetét zavarhatták, még NVG-nézőke nélkül is. A térségben sok gép repült, a földön is sok várakozott. Ez azt jelentette, hogy rengeteg piros-zöld helyzetfény és vakító, fehér leszállóreflektor oszthatta meg a figyelmüket, nem is beszélve a köztéri és repülőtéri lámpákról.
Greenspun és más szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a CRJ éppen balra fordult, hogy helyezkedjen a leszálláshoz, és a pilótái balra nézhettek, a leszállópálya felé. A helikopter pedig épp a vakfoltjuk felől, jobbról érte utol őket.
Végül, az irányító egy CRJ-re felhívta a katonai helikopter pilótájának figyelmét, azonban ekkor nem egy, hanem két ilyen kanadai gyártmányú gép repült a Blackhawk közvetlen közelében. A szakértők szerint lehetséges, hogy a katonai pilóta a másik CRJ-t látta, és végig azt figyelte, nehogy összeütközzön vele, de közben nem vette észre az elé kerülő, jóval közelebbi PSA-járatot.
Az átlagosnál sokkal több helikopter repül Washingtonban
Fotó: George Bush Library
Az amerikai főváros légtere, bár nem olyan forgalmas, mint New York, nagyon is zsúfoltnak számít. A pilóták dolgát nehezíti, hogy D.C. városrész (District of Columbia) részben zárt terület a kormányzati épületek miatt. A kormányhivatalokat, a Fehér Házat vagy a Pentagont több katonai és rendőri repülőegység védi, illetve szolgálja ki. Ezek között vannak pl. az amerikai elnököt szállító helikopterek is, de a város térségében rengeteg mentőhelikoptert is alkalmaznak. A zárt légterek korlátozzák a repülési útvonalakat.
Fotó: The New York Times
A főváros nemzetközi légi forgalmát a Dulles repülőtér és a Baltimore/Washington repülőtér kezeli, ide érkeznek a külföldi járatok. A Ronald Reagan repülőtérre, ahol a katasztrófa történt, belföldi járatok érkeznek. Hogy ez utóbbin milyen sűrű a forgalom, jelzi, hogy óránként 60 járatot kell menedzselniük az itteni irányítóknak.
A térségben 8 katonai légi bázis és 17 egyéb civil repülőtér működik. Az utóbbiak között kórházak helipadjai, helikopteres leszállóhelyei is szerepelnek.
Fotó: Reddit
A fenti fotón a repülőgép és a Blackhawk útvonala látható. A PAT 25 hívójelű helikopter dél felé haladt, és keresztezte az 5342.es járat útvonalát. Ez azonban önmagában még nem volt kockázatos, mondta az amerikai közlekedési miniszter, Sean Duffy.
A két gép ebben a térségben megszokott útvonalon haladt. Egyikük sem tért el a meghatározott útiránytól. Felfoghatatlan, hogy ez a bevett gyakorlat ezúttal tragédiához vezetett.
A légi ütközések leggyakoribb kimenetele a tragédia
Manapság kifejezetten ritkának számítanak a légi karambolok, de ha megtörténnek, a leggyakrabban katasztrofális sérülést szenvednek az érintett gépek.
Fotó: Reddit
A történelem legsúlyosabb ilyen ütközése 1996-ban történt, ekkor 346 ember halt meg egy szaúdi és egy kazah gép katasztrófájában, az indiai Delhi közelében. A baleseti vizsgálat szerint a kazah személyzet rossz magasságot jelentett az irányításnak, és a valóságban alacsonyabban repült, mint amit bediktált. A baleseti jelentés azt is fontosnak tartotta, hogy a kazah pilóták nem beszéltek jól angolul, illetve, hogy eltévesztették az átszámítást a metrikusról a birodalmi mértékegységekre, tehát a méterről a repülésben használatos lábra.
Fotó: Facebook
2002 nyarán egy baskíriai Tu-154 típusú utasszállító, és a DHL kargócég Boeing 757-es ütközött a német és svájci határ közelében. A tragédiát az okozta, hogy a térség egyetlen légi irányítója nem különítette el kellőképpen a két gépet egymástól. A baskíriai pilóták „emelkedj” jelzést kaptak a TCAS-berendezéstől, míg a DHL járata ugyanekkor az ereszkedésre kapott digitális parancsot. Így elkerülhették volna egymást. Az irányító azonban ereszkedésre utasította a baskíriai pilótákat, akik emiatt nem követték a saját berendezésük jelzését, hanem az irányítóra hallgattak. Mivel a DHL gépe is ereszkedett, a két repülő nem távolodott el egymástól, hanem összeütközött. A katasztrófában 71 ember meghalt, köztük 46 orosz gyerek is, akik iskolai kiránduláson vettek részt éppen. A katasztrófa rettenetes vonatkozása, hogy egy orosz férfi, aki a feleségét és két gyerekét vesztette el a balesetben, nem tudta feldolgozni a szerettei halálát. A férfi 2004-ben halálra szúrta az irányítót, annak a három gyereke és a felesége szeme láttára.
Fotó: Jorge Araujo
2006-ban a brazíliai esőerdő felett ütközött össze a Gol légitársaság Boeing 737-es egy Embraer Legacy 600-as üzleti jet. Az Embraer szárnyvége levágta a Boeing szárnyát, az utasszállító lezuhant, és mind a 154 utasa meghalt. A business jet a súlyos sérülése ellenére le tudott szállni. A katasztrófát az irányító hibás utasítása okozta, illetve az, hogy elfelejtették bekapcsolni az ütközésvédelmi rendszert az üzleti luxusgép pilótái.
