Nem valószínű, hogy a Yellowstone még mindig nemzeti park lesz, amikor a szupervulkán kitör. Bármilyen kitörésre várhatóan több százezer év múlva kerül sor, mondta a Live Science-nek a tanulmány társszerzője, Ninfa Bennington, a Hawaii Vulkánobszervatórium vulkánszeizmológusa. A Nature című folyóiratban január 1-jén közzétett kutatás megállapította, hogy ahelyett, hogy egyetlen nagy buborékban tárolódna a Yellowstone alatt, az olvadt magma négy különálló tározóban lapul a kaldera kérgében.
Nyugatra ezek a tározók nem érintkeznek a mély köpeny kőzetekkel, amelyek egyébként alulról melegítenék őket, folyékonyan és kitörésre készen tartva őket. Északkeletre, a Sour Creek Dome nevű tereptárgy közelében azonban mélyen fekvő kőzetek melegítik a kéregben rekedt magmát.
Ez azt jelenti, hogy míg a Yellowstone nyugati oldala alatti magma valószínűleg hűlni és megszilárdulni kezd, addig az északkeleti rész forró marad.
A Yellowstone korábbi tanulmányai a földrengéshullámok kalderán való áthaladása alapján próbálták felmérni, hogy hol helyezkedik el a park alatt a folyékony magma és a szilárd kőzet. A hullámok azonban nemcsak attól függően változtathatják meg viselkedésüket, hogy szilárd vagy folyékony anyagon haladnak-e keresztül, hanem a hőmérséklet függvényében is. Ez azt jelenti, hogy a forró, szilárd kőzetet nehéz megkülönböztetni a hasonlóan forró, folyékony magmától.
Az új tanulmány a magnetotellurikának nevezett módszert használta, hogy jobb képet kapjon. A Föld forgó magja mágneses mezőt hoz létre, amely körülveszi a bolygót. Mivel a magma mágneses ásványi anyagokat tartalmaz, a föld alatti folyékony magma zsebei saját, a felszínen is érzékelhető mini mágneses mezőt hoznak létre.
A Yellowstone körül telepített műszerek segítségével a kutatók feltérképezték ezeket a minimezőket, hogy megtalálják a magma rejtett zsebeit.
Négy zsebet találtak, amelyek együttesen több folyékony magmát tartalmaznak, mint amennyi a Yellowstone múltbeli nagy, kalderaképző kitörései során (egy 2,8 millió évvel ezelőtt, egy 1,3 millió évvel ezelőtt és egy 640 000 évvel ezelőtt) jelen volt.
Ez a magma mintegy 9,6-11,2 kilométer mélyen nyugszik a felszín alatt - mondta Bennington a Live Science-nek. De csak a kaldera északkeleti részén érintkezik a magma a köpenyből származó forró bazaltkőzetekkel, amelyek hosszú távon folyékonyan tartják a magmát.
Annak ellenére, hogy a Yellowstone alatt nagy mennyiségű magma gyűlik össze, a kaldera valószínűleg nem fog egyhamar kitörni. Ez azért van, mert a magma a kalderában lévő szilárd kőzet pórusaiban ül, mint a víz a szivacsban.
Bennington szerint csak akkor tud a pórusokban lévő magma összekapcsolódni, mozgásba lendülni és kitörni, ha ezeknek a pórusoknak több mint 40%-a megtelik.
Ő és kollégái úgy becsülték, hogy a kitöltött pórusok aránya 20% vagy annál kevesebb volt, hasonlóan más tanulmányok becsléséhez.
„Sokkal kisebb a magma koncentrációja ezekben a pórustérben, így sokkal kevesebb pórustér van kitöltve magmával" – mondta Bennington. „Ez azt jelenti, hogy nem lehet összekapcsolni ezeket a magmákat, hogy mobilizálódjanak és kitörjenek.”
De ahogy a forró kőzet több tízezer év alatt felmelegíti az északkeleti magmatócsákat, ez végül megváltozhat. Hogy ez pontosan mennyi időbe telik, vagy hogy megtörténik-e, mielőtt a Yellowstone északkeleti régiójának köpenykövei elveszítik a kapcsolatot a magmatárolóval, még nem tudjuk.