Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHogyan hatna bolygónkra, ha egy nagyjából 500 méter átmérőjű égitest, például a Bennu, a 22. században becsapódna? Friss számítógépes szimulációk szerint nemcsak az ütközés ereje jelentene veszélyt, hanem a globális éghajlat, az ózonréteg és az élelmiszerellátás hosszú távú, súlyos zavarai is.
A Bennu aszteroida mozgását a szakemberek régóta nyomon követik, mivel bár csekély, 0,04 százalékos eséllyel, de akár 2182-ben ütközhet a Földdel. Egy dél-koreai kutatócsoport ezért számítógépes modellezéssel elemezte, milyen hatásokat idézne elő egy ekkora kozmikus test ütközése bolygónk légkörében, időjárásában és élővilágában.
Fotó: Science Photo Library via AFP
Globális telet hozna az aszteroida becsapódása
A szimulációk szerint az ütközés következtében 100–400 millió tonna por kerülne a légkörbe, ami világszerte 4 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést és 15 százalékos csapadékhiányt eredményezne. Emellett a felső légköri ózonréteg 32 százalékkal vékonyodna, ami tovább rontaná a növényzet életfeltételeit.
A fotoszintézis szintje akár 20–30 százalékkal is visszaeshet, súlyos következményeket vonva maga után a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákban.
Érdekes módon a tengeri algák viszonylag gyorsan alkalmazkodnának a megváltozott körülményekhez. A becsapódáskor felszabaduló vas tápanyagként szolgálna számukra, így egyes fajok elterjedése még növekedhetne is.
Ez hosszabb távon enyhíthetné az élelmiszerhiányt, különösen a tengeri tápláléklánc alsóbb szintjein.
Túlélheti az emberiség – de másképp
Bár az ehhez hasonló becsapódások statisztikailag ritkák – nagyjából 100–200 ezer évente fordulhatnak elő –, a Föld történetében már többször is megtörténtek.
A kutatók szerint egy ilyen esemény nem feltétlenül vezetne az emberiség kipusztulásához, de civilizációnk alapjaiban átalakulna.
A mezőgazdasági termelés visszaesése, az ivóvízellátás problémái és az éghajlati változások miatt a társadalmaknak új stratégiákat kellene kidolgozniuk a túlélésre. Valószínűsíthető, hogy az emberek nagy része elhagyná a hidegebb éghajlatú térségeket, miközben az élelmiszer-ellátási láncok radikális átszervezésére lenne szükség.
Bár az emberiség joggal remélheti, hogy alkalmazkodni tudna, a kutatók szerint elengedhetetlen a felkészülés egy esetleges, hasonló kozmikus katasztrófára.
