Denevérek ezért alszanak fejjel lefelé

Vágólapra másolva!

A denevérek, amikor nem repülnek, gyakran barlangok mennyezetéről vagy hidak aljáról lógnak lefelé. De miért alszanak a denevérek fejjel lefelé?

Origo

Vágólapra másolva!

denevér karmok evolúció lefelé

Ez a feje tetejére állított viselkedés a denevérek repülési evolúciós útjának eredménye lehet, mondta Tara Hohoff, denevérbiológus és az Illinois-i Denevérvédelmi Program koordinátora. „Ahogy a denevérek a földön élő emlősökből a repülés felé fejlődtek, a repülő mókusokhoz hasonlóan siklórepüléssel kezdték” – mondta Hohoff a Live Science-nek.

A denevérek kezdetben csak vitorláztak

A modern denevérek ősei valószínűleg magas fákra másztak, és onnan vetették le magukat, hogy a fatörzsek között vitorlázzanak, és valószínűleg erős végtagokat fejlesztettek ki ezekhez a mászásokhoz, mondta Alexander Lewis, a Humboldt-i Kaliforniai Állami Politechnikai Egyetem denevérkutatója a Live Science-nek. Ezeknek a sikló lényeknek az erőteljes karjai idővel szárnyakká fejlődtek, magyarázta.

Mivel azonban a denevéreknek nincsenek üreges csontjaik, mint a madaraknak, ezért nincsen olyan nagy felhajtóerejük a repülés során. Ezért a denevérek általában továbbra is „fejjel lefelé lógnak, hogy onnan indítsák a repülést”

– mondta Hohoff.

Lógáshoz alkalmazkodott felépítés

A legtöbb ember számára kihívást jelentene egy párkányról vagy bármilyen más felületről lógni, akár fejjel lefelé, akár normál helyzetben. A denevérek azonban sokkal könnyebben lóghatnak fejjel lefelé, mint az emberek, az izmaik, inaik és karmaik evolúciójának köszönhetően.

„Amikor egy denevér talál egy helyet, ahol megtelepedhet, összehúzza a karmaihoz kapcsolódó izmokat, ami kinyitja a karmokat” – mondta Daniel Pavuk, zoológus, az Ohio állambeli Bowling Green-i Állami Egyetem biológiai tanszékének vezetője a Live Science-nek.

„Ahogy a karmok megérintik a pihenőhelyet, a denevér ellazítja a testét. Ez lehetővé teszi, hogy a testének súlya a karmokhoz kapcsolódó inakra nehezedjen.”

Az eredmény az, hogy a karmok megragadják a pihenőhelyet.

„A karmok ízületei rögzülnek, és a denevér testének súlya zárva tartja a karmokat” – mondta Pavuk. Más szóval, a denevérek minimális energiát használnak arra, hogy fejjel lefelé lógjanak; testük ellazult, és a gravitáció végzi a munkát helyettük.

Hosszú ideig képesek fejjel lefelé lógni

Az emberektől eltérően a denevérek hosszú ideig képesek fejjel lefelé lógni, állítja az Iowa Természeti erőforrások Tanszéke. Míg egy fordított póz esetén a vér összegyűlne az ember fejében, ami idővel egészségügyi problémákhoz vezetne, a denevér kompakt méretének köszönhetően a szíve könnyedén pumpálja a vért a testében.

Miután a fejjel lefelé lógás vált a denevérek kedvelt pihenési módjává, ez az új életmód számos más tulajdonság evolúcióját is támogatta, mondta Hohoff.

Például „a denevérek csontváza úgy fejlődött, hogy könnyű legyen a repüléshez” – mondta Pavuk. „Emiatt a lábcsontok nem bírják el a súlyukat hosszabb ideig.” A fejjel lefelé lógással a denevéreknek nem kell a gyenge lábaikra nehezedniük.

A fejjel lefelé való pihenés a potenciális ragadozók egy részétől is megvédi a denevéreket, mondta Pavuk. A nehezen elérhető helyeken, például barlangok mennyezetén való lógás segíthet nekik elkerülni az ellenségeiket, például a baglyokat, a sólymokat és a kígyókat.

A földön lévő denevérek továbbra is képesek álló helyzetből felszállni, mondta Pavuk. „De ez nehezebb, mint a lógó helyzetből való repülés megkezdése” – magyarázta.

Akadnak kivételek

Vannak azonban olyan denevérek, amelyek nem kizárólag fejjel lefelé alszanak. Például „a Közép- és Dél-Amerikában élő korongszárnyú denevéreknek speciális tapadókorongok vannak a hüvelykujjukon, amelyekkel a levelek alsó oldalához tudnak tapadni, és ezt mindenféle szögben megteszik” – mondta Lewis.

A denevérek repülésének evolúciójával és azzal kapcsolatos további kutatások, hogy a legtöbb denevér miért lóg fejjel lefelé, „nagyon érdekesek lehetnek, mivel ők az egyetlen repülő emlősök”

– mondta Hohoff.

„Van néhány faj, amelyiknek könnyebbnek tűnik a földről való felszállás, ennek megértéséhez hasznos lenne megvizsgálni, hogy mi a morfológiai különbség.”