A műanyagszilánkok átitatják az emberi agyat

A mikroműanyagok átitatják a világot. Az agyunk sem kivétel.
Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Apró polimerszilánkok és polimerpelyhek meglepően bőséges mennyiségben vannak jelen az agyszövetben. Ezt mutatja egy halottak agyát vizsgáló tanulmány. A Nature Medicine magazinban február 2-án publikált tanulmány kérdéseket és aggodalmakat vet fel azzal kapcsolatban, hogy mit tesz velünk ez a műanyag. A kutatók azt találták nemrégiben, hogy azoknál az embereknél, akiknek a véredény plakkjaiban több mikro- és nanoműanyag (mikro- and nanoplastics: MNPs) volt, nagyobb volt a szívroham, az agyvérzés és a halál kockázata.
Vágólapra másolva!

A műanyagszintet nehéz mérni. A kutatók számos különböző módszert alkalmaztak, hogy megmérjék az MNP-ket 91 agymintában, melyek 1997 óta elhalálozott emberektől származnak. A mérések mind jelentős növekedést mutatnak az évek során. Az MNPk medián koncentrációja 2016-tól 2024-ig kb. 50%-kal növekedett, 3.345 mg/g-ról 4.917 mg/g-ra.

A mikroműanyagok átitatják a világot. Az agyunk sem kivétel.
A mikroműanyagok átitatják a világot. Az agyunk sem kivétel. 
Fotó: Science News


Nem mindenkinél halmozódik fel a műanyag

Az agyban észlelt műanyag szint majdnem hihetetlen. Hihetetlen, de nem meglepő, adva, hogy a műanyag mennyire áthatja a világot. A mikroműanyagok benne vannak a táplálékban, amit megeszünk, az italban, amit megiszunk, és még a levegőben is, amit belélegzünk. És persze megtalálják az útjukat az emberi szövetbe is. Korábbi tanulmányok megtalálták őket a tüdőkben, a belekben, a vérben, a májban és a placentában. A 2024-ben gyűjtött mintákban az agyszövetben 10-szer magasabb volt az MNPk koncentrációja, mint a máj- és a veseszövetben.

A tudósok kíváncsiak voltak, hogy a vér-agy gát, egy sejtes áthatolhatatlan zóna, távol tudja-e tartani ezeket a polimereket. Nem. A tanulmány világosan kimutatja, hogy ott vannak és nagy koncentrációban vannak ott. A következő lépés, hogy megtudjuk, mit csinálnak az agyban és a szervezet hogyan reagál rájuk.

Ráadásul az alakjuk is váratlan. Vékony, éles részecskék - nem szilárd szemek - voltak jelen az agyszövetben. Sok MNP labortanulmány kísérletezik szerkesztett polisztirén gyöngyökkel. A polisztirén gyöngyöket sűrűn használják az élelmiszeriparban, az orvosi készletekben és még sok más területen. De az agyban nem volt sok polisztirén, hanem bőséges mennyiségű polietilén, egy másik gyakran használt háztartási műanyag, ami megjelenik a papírzacskókban, a samponos flakonban és a játékokban.

És a szilánkok nem úgy néznek ki, mint a gyöngyök. Az agyba kerülő szilánkok úgy néznek ki, mint semmi más, amiket eddig a laborban használtak.

A magasabb MNP szintek 12 demens ember agyában voltak jelen.

Ez az eredmény nem árul el semmit arról, hogy az egyik okozta-e a másikat. Például a demenciával járó agyi elváltozások több műanyagot engedhetnek belépni.

Rejtélyes módon az MNP szintek nem álltak összefüggésben azzal, hogy hány éves korban haltak meg az egyének, hanem meglehetősen változott az emberek közt.

A kutatók tudni akarják, hogy miért van az, hogy vannak emberek, akiknek magas a műanyag szintjük, míg másoknál nem halmozódik fel.

Kis műanyagszilánkok, melyek hossza 200 nanométernél, szélessége 40 nanométernél kisebb, voltak jelen az emberi agyszövetben.
Fotó: Science News

Az eredmények ellentmondásosak. A mintaméretek viszonylag kicsik voltak. A fertőzés kockázata és a mérésekben lévő variabilitás az elemzést nehézzé teszi. És a tanulmány nem követte nyomon az élő emberekben lévő műanyagot, ezért nem tudni, hogy az MNPk vajon fluktuáltak, vagy hogyan fluktuáltak az idő folyamán.

A nagy kérdések megválaszolatlanul maradtak: hogyan kerülnek az MNPk az agyba, eltávolíthatók-e, és károsak, vagy ártalmatlanok? Nem tudjuk, hogy milyen egészségügyi következmények vannak az agyban lévő mikroműanyagoknak.

(Forrás: Science News: https://www.sciencenews.org/)
 


 


 


 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!