Kiderült, hogy váratlan helyről érkezett az Európát is elérő radioaktív anyag

Vágólapra másolva!
A Szahara porviharai távoli vidékekre, olykor Európába is eljutnak. A sivatagi homokszemcsék között még mindig megbújhatnak a hidegháborús fegyverkísérletek során keletkezett radioaktív izotópok. Egy 2022-es poresemény során azonban olyan sugárzó anyagok érkeztek Nyugat-Európába, amelyek eredete meglepő fordulatot hozott a kutatásokban.
Vágólapra másolva!

A legfrissebb vizsgálatok azt elemezték, milyen mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazhatott a porfelhő, különös tekintettel a hidegháborús atomkísérletekből származó izotópokra. A kutatók azt vizsgálták, kimutathatók-e a 2022 márciusában Európába érkező porban az 1960-as évek francia atomkísérleteinek nyomai.

A nagy magasságban szállított por radioaktív izotópokat tartalmazott. A sugárzó anyag a hidegháború nukleáris tesztjeinek terméke.
A nagy magasságban szállított por radioaktív izotópokat tartalmazott. A sugárzó anyag a hidegháború nukleáris tesztjeinek terméke. (Illusztráció)
Fotó: NurPhoto via AFP

Váratlan forrásból származik a hidegháború során keletkezett szennyezés

Franciaország 1960 és 1966 között összesen 17 atombombát robbantott Algériában. A gyéren lakott tesztterület ellenére rengeteg helyi lakost és francia katonát ért sugárzás. Becslések szerint akár 60 000 algériai érintett lehetett, míg a francia védelmi minisztérium 27 000 főre teszi a sugárzásnak kitett személyek számát.

A kutatók azt feltételezték, hogy a 2022-ben Európába érkező radioaktív anyagok francia eredetűek. Az eredmények azonban teljesen más képet mutattak: 

a kimutatott izotópok az Egyesült Államok és a Szovjetunió nukleáris fegyverkísérleteinek maradványai voltak

– írja az IFL Science.

A robbanások ereje akár 8000 méteres magasságba is repíthette a radioaktív anyagokat, noha a tesztek nem a Szaharában zajlottak. A légköri áramlatok révén a szennyeződés széles területeket érintett, és idővel a sivatagi porba is beépült.

Nukleáris kísérlet a hidegháború idején.
Nukleáris kísérlet a hidegháború idején.
Fotó: Photo12 via AFP

Egészségügyi kockázatok és következtetések

A franciaországi Éghajlat- és Környezettudományi Intézet kutatója, Yangjunjie Xu-Yang szerint az amerikai és szovjet tesztek jóval nagyobb radioaktív terhelést jelentettek, mint a francia kísérletek. Franciaország robbantásai az USA és a Szovjetunió 1950–1970 közötti nukleáris tesztjei összteljesítményének mindössze a 0,02 százalékát tették ki. Mivel utóbbi országok kísérletei hasonló földrajzi szélességen történtek, a magasba jutó sugárzó anyag bolygószerte szétszóródhatott.

A kutatók 53 mintát elemeztek az Európát 2022-ben elérő porfelhőből. Plutónium- és céziumizotópokat kerestek, és megállapították, hogy a por nagy valószínűséggel Algéria Reggane nevű régiójából származott. 

Az izotóparányok azonban nem egyeztek a francia tesztek alacsony értékeivel, inkább az amerikai és szovjet kísérletekre jellemző mintázatot mutatták.

Aggodalomra azonban nincs ok: a vizsgált minták sugárzási szintje az Európai Unió által megállapított egészségügyi határérték alatt maradt. Xu-Yang szerint a kockázat elhanyagolható, mivel a kimutatott értékek megegyeznek a talaj háttérsugárzásának szintjével.

A finomszemcsés por inkább légszennyezési, semmint radioaktív kockázatot jelent.

A teljes publikáció a Science Advances folyóiratban olvasható.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!