A legfrissebb vizsgálatok azt elemezték, milyen mennyiségű radioaktív anyagot tartalmazhatott a porfelhő, különös tekintettel a hidegháborús atomkísérletekből származó izotópokra. A kutatók azt vizsgálták, kimutathatók-e a 2022 márciusában Európába érkező porban az 1960-as évek francia atomkísérleteinek nyomai.
Franciaország 1960 és 1966 között összesen 17 atombombát robbantott Algériában. A gyéren lakott tesztterület ellenére rengeteg helyi lakost és francia katonát ért sugárzás. Becslések szerint akár 60 000 algériai érintett lehetett, míg a francia védelmi minisztérium 27 000 főre teszi a sugárzásnak kitett személyek számát.
A kutatók azt feltételezték, hogy a 2022-ben Európába érkező radioaktív anyagok francia eredetűek. Az eredmények azonban teljesen más képet mutattak:
a kimutatott izotópok az Egyesült Államok és a Szovjetunió nukleáris fegyverkísérleteinek maradványai voltak
– írja az IFL Science.
A robbanások ereje akár 8000 méteres magasságba is repíthette a radioaktív anyagokat, noha a tesztek nem a Szaharában zajlottak. A légköri áramlatok révén a szennyeződés széles területeket érintett, és idővel a sivatagi porba is beépült.
A franciaországi Éghajlat- és Környezettudományi Intézet kutatója, Yangjunjie Xu-Yang szerint az amerikai és szovjet tesztek jóval nagyobb radioaktív terhelést jelentettek, mint a francia kísérletek. Franciaország robbantásai az USA és a Szovjetunió 1950–1970 közötti nukleáris tesztjei összteljesítményének mindössze a 0,02 százalékát tették ki. Mivel utóbbi országok kísérletei hasonló földrajzi szélességen történtek, a magasba jutó sugárzó anyag bolygószerte szétszóródhatott.
A kutatók 53 mintát elemeztek az Európát 2022-ben elérő porfelhőből. Plutónium- és céziumizotópokat kerestek, és megállapították, hogy a por nagy valószínűséggel Algéria Reggane nevű régiójából származott.
Az izotóparányok azonban nem egyeztek a francia tesztek alacsony értékeivel, inkább az amerikai és szovjet kísérletekre jellemző mintázatot mutatták.
Aggodalomra azonban nincs ok: a vizsgált minták sugárzási szintje az Európai Unió által megállapított egészségügyi határérték alatt maradt. Xu-Yang szerint a kockázat elhanyagolható, mivel a kimutatott értékek megegyeznek a talaj háttérsugárzásának szintjével.
A finomszemcsés por inkább légszennyezési, semmint radioaktív kockázatot jelent.
A teljes publikáció a Science Advances folyóiratban olvasható.