Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz atombomba atyjaként is elhíresült J. Robert Oppenheimerről már gyermekként is tudták, hogy korszakalkotó fizikus lesz. A filmvásznon is megelevenedő életrajz azonban több tragédiát is rejt magában.
Tizenkét évesen már előadni hívták az egyik növénytani egyesülethez, csupán tudása alapján, anélkül, hogy tudták volna korát. Mielőtt még egyetemre járt volna, majdnem meghalt, és későbbi magánélete sem alakult vidáman.
Szerelmi csatározások
Eleinte kémikusnak készülő Julius Robert Oppenheimer az egyetemi évei alatt jött rá arra, hogy a fizika nyűgözi le őt leginkább, és azon belül is az elméleti rész. Németországban folytatta tanulmányait, ahol 1927-ben doktorrá avatták, majd az Egyesült Államokba tért vissza tanítani.
1936-ban meghívást kapott barátjától egy adománygyűjtő estre, a spanyol polgárháború baloldali hadviselői számára. Oppenheimer itt találkozott először Jean Tatlock amerikai kommunistával. Ugyan a fizikus sosem lépett be a pártba, figyelemmel kísérte az eseményeket, ugyanis a hölggyel romantikus viszonyt folytattak éveken át. A fizikus több alkalommal megkérte Jean Tatlock kezét, azonban mindig visszautasításra talált.
1940-ben Robert Oppenheimer feleségül vette a már várandós Katherine "Kitty" Visseringet, akitől még házasságuk évében megszületett első gyermeke, miközben Jean Tatlockkal sem szakította meg teljesen a kapcsolatot.
A magánéleti nehézségek ellenére karrierje csúcsa felé haladt Robert Oppenheimer. 1942-ben kapott felkérést az atombomba megtervezésére, kivitelezésére más fizikusokkal. Az együttműködés – többek között a magyar Teller Edével – nem volt mindig zökkenőmentes.
„A világok pusztítója”
Oppenheimer javaslatára a Manhattan-terv résztvevői családjaikkal együtt költöztek Los Alamos kisvárosba, hogy a külvilágtól elzártan, titokban tudjanak a bomba kifejlesztésén dolgozni. Évek munkája után, 1945 nyarán végezték el a Trinity-tesztet, amely az első atombomba-robbanás volt a Földön. Kevesebb mint egy hónappal később a fegyvert bevetették Japán ellen.
Ezekben az években Oppenheimer magánéletében is számos fordulat állt be. Az FBI a Los Alamosban végzett munkája alatt is figyelemmel kísérte Jean Tatlockkal való kapcsolatát. A fiatal hölgy tragikus – egyesek szerint rejtélyes – halála vetett véget végérvényesen a szeretői viszonynak. Mindeközben Los Alamosban megszületett a fizikus és Kitty Oppenheimer második gyermeke is.
Tudományos munkáját a II. világháborút követően folytatta, többek között az amerikai atomenergia tanácsnak is tagja volt. A nukleáris fegyver használatának következményei miatt bűntudata volt, és óva intette attól az embereket, hogy még egyszer bevessék, valamint a hidrogénbomba további fejlesztései ellen érvelt.
Az 1950-es években számon kérték kommunista kötődései miatt – felesége is korábban tagja volt az amerikai kommunista pártnak –, és megkérdőjelezték hűségét hazájához. Azzal vádolták, hogy a nukleáris fegyverek amerikai kivitelezését azért hátráltatja, hogy ezzel a szovjeteknek időt nyerjen. Végül nem ítélték el hazaárulásért, de kijelentették, hogy többet nem férhet hozzá katonai titkokhoz, így tanácsi pozíciója is megszűnt.
A nehézségek ellenére 1963-ban kitüntették az Enrico Fermi-díjjal. Két évvel később torokrákot diagnosztizáltak nála, amit valószínűleg az okozott, hogy egész életében dohányzott. Rövidesen visszavonult tudományos tevékenységétől is. J. Robert Oppenheimer 1967. február 18-án hunyt el. Az amerikaiak csupán 2022-ben ismerték el, hogy Oppenheimer rágalmazása és az ellene folyó eljárás méltánytalan és tisztességtelen volt.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
