Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Peru déli részén zajló aranybányászat elképesztő pusztítást végzett: rövid idő alatt több tőzeglápot semmisített meg, mint az előző évtizedek összes emberi tevékenysége. Ezek a lápos területek kulcsszerepet játszanak a szén megkötésében, eltűnésük pedig tovább súlyosbíthatja a klímaváltozás hatásait.
Az Environmental Research Letters folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a perui Amazonas déli részén folytatott, úgynevezett „kisüzemi” aranybányászat az elmúlt két évben több tőzeglápot tett tönkre, mint az előző három évtized során összesen. Ez a gyors ütemű veszteség nemcsak a helyi ökoszisztémákra jelent súlyos fenyegetést, hanem a globális felmelegedést is fokozhatja.
Fotó: AFP
A Madre de Dios régióban már évtizedek óta zajlik az aranykitermelés.
Korábban úgy vélték, hogy elsősorban az erdőkben okoz károkat, mostanra azonban kiderült, hogy a tőzeglápok megsemmisítéséért is felelős.
A műholdas adatok szerint elképesztő a pusztítás
A NASA Landsat műholdprogramjának több mint 35 évre visszanyúló adatai szerint a bányászat egyre nagyobb területen terjed át a tőzeglápokra. Ezek a képződmények rendkívüli mennyiségű, a talajban elraktározott szenet őriznek. A kutatás alapján eddig több mint 550 hektárnyi tőzegláp semmisült meg, ami hozzávetőleg 0,2–0,7 millió tonna szén légkörbe jutását eredményezte.
Még aggasztóbb, hogy a pusztítás több mint 55%-a az elmúlt két évben következett be – ez meghaladja az előző három évtized összesített veszteségét.
A tőzeglápok jóval nagyobb mennyiségű szenet képesek megkötni, mint az erdők, így még egy kisebb léptékű irtás is jelentős mértékben fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Óriási mennyiségű üvegházhatású gáz kerülhet a levegőbe
A térségben a tőzeglápokat érintő bányászat jelenleg az összes kitermelési tevékenység mintegy 9%-át teszi ki, de ez az arány gyorsan emelkedik. A jelenlegi trendek alapján 2027-re akár a 25%-ot is elérheti. Pillanatnyilag a 219 tőzeges területből 63 már érintett, ami több mint 10 000 hektárnyi lápot sodor közvetlen veszélybe.
Ez akár 14,5 millió tonna szén felszabadulásához vezethet – nagyjából annyihoz, amennyit több millió autó bocsát ki egy év alatt.
A kutatók csupán 2012-ben fedezték fel, hogy Dél-Peruban ilyen lápos területek léteznek. Alig egy évtizeddel később ugyanaz a tudóscsoport már a tőzeglápok gyors ütemű pusztulásáról számolt be. Az adatok nem sok okot adnak az optimizmusra: ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, a következmények beláthatatlanok lehetnek.
A tanulmány vezető szerzője, dr. John Householder szerint a bányászat rohamos terjedésének oka, hogy a távoli helyszínek egyre könnyebben megközelíthetők, miközben a hatóságok nem képesek megfelelő védelmet nyújtani. „Ha nem lassítjuk le a pusztítást, a tőzeglápok károsodása maradandó lehet, ami súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági következményekkel jár” – figyelmeztet. Hozzátette: valószínűleg rengeteg tőzeglápos terület vár még felfedezésre, a szükséges terepi adatok azonban egyelőre hiányoznak. A szakértő a tőzeglápos területek védelmét sürgeti.
