Az elfeledett festő és zongorista, Gyertyánffy Berta

A nőknek a történelem évszázadai során nem volt egyszerű a hagyományos szerepből kilépniük. Gyertyánffy Bertának viszont több ízben is sikerült. A méltatlanul elfeledett hölgy a művészetek magas fokú művelésével emelkedett ki a 19. század évtizedeiben.

Gyertyánffy Berta, mint minden korabeli lány, hamar megházasodott. Bár, nem csak hivatását tekintve, de magánéletében sem a megszokott cselekedeteket lépte meg.

Kalandos esküvő
Gyertyánffy Berta 1819. március 13-án született a bánsági Tolváldon, örmény származású, 1796-ban nemesi rangot kapott családban. Édesanyját hamar elveszítette, Gyertyánffy Dávid már 1827-ben újraházasodott.

Gyertyánffy Berta tanára által festet portrén Forrás: Wikimedia

Festeni a Sankt Pölten-i angolkisasszonyok zárdájában kezdett tanulni. Tehetsége miatt a családja 1838-ban felfogatta az éppen Magyarországon tartózkodó német festőt, Friedrich Baudrit, hogy legyen Gyertyánffy Berta tanára. Idővel azonban szerelem szövődött a két fiatal között, aminek a családapa nem örült, így elhajtotta a festőt.

Művészeti oktatását Friedrich von Amerling műtermében folytatta. Annak ellenére, hogy két, híresebb tanára volt, többnyire autodidakta módon sajátította el a festészetet.
Gyertyánffy Berta egy megye bálon találkozott először Nákó Kálmán gróffal. A szerelmesek hiába akarták összekötni az életüket, a gróf apja megtiltotta a házasságot. 

Nákó Kálmánnak 1842 júniusában fegyverrel kellett kikényszerítenie egy paptól a házasságkötési okmányokat.

Nászútjukat nyugat-európai utazással töltötték, mely során több képgalériát is meglátogattak. Az ott található festményekről Gyertyánffy Berta vázlatokat készített. A későbbiekben két gyermekük született, Nákó Malvina és Nákó Sándor.

A házaspár birtokaikon, illetve a bécsi palotájukban gyakran fogadtak vendégeket. Ennek köszönhetően Gyertyánffy Berta kapcsolatban állt a kor legfontosabb embereivel, Deák Ferenccel és Széchenyi Istvánnal is.

Gyertyánffy Berta festménye az osztrák Művészettörténeti Múzeumban (Kunsthistorisches Museum) látható  Forrás: Wikimedia

A művésznő

Gyertyánffy Berta jótékonykodó és a szociális dolgokra érzékeny asszony volt. Ez a művészetében is megjelent. Festményei múzsái szülővárosából és környékéről származó cigány asszonyok és lányok voltak, akiket egyéniségként igyekezett vászonra festeni. Ez nagyon modern gondolat volt, amellyel megtörte az addigi konvenciókat.

Nemcsak a festészetben remekelt, hanem jó zongorista is volt. 

Német zeneszerzőkkel, például Richard Wagnerrel is levelezett. Jó barátságot ápolt Liszt Ferenccel is, aki egyszer úgy fogalmazott, hogy Gyertyánffy Berta „olyan arszlánnő, akinek kifejezettebb érzéke van a művészet iránt, mint előfutárainak".

A korabeli újságokban csárdások királynéjának, vagy a magyar zongorakirálynőnek is hívták. Már az 1850-es években többször fellépett, de igazi hírnévre a következő évtizedben tett szert. Cigányzenekarával sokat koncertezett, többek között a Nemzeti Színházban is felléptek.

A zenekar ruházatáról, ellátásáról és útiköltségéről mind Gyertyánffy Berta gondoskodott. Jótékonysági koncerteket adott a pozsonyi árvíz károsultjainak javára, valamint a horvátországi éhínség szenvedőinek is pénzt gyűjtött.

1867-ben új tisztséget kapott: Erzsébet királyné palotahölgye lett, míg férje, Nákó Kálmán a kamarási posztot töltötte be. 

A palotahölgyek hivatalosan az udvartartáshoz tartoztak, de nem voltak folyton helyben, viszont a szűkebb bálokra és díszeseményekre meghívást kaptak.
1882-ben hunyt el a művésznő. Férje az emlékére kórházat és iskolát alapított. Unokája 1906-ban tiszteletére kiállítást rendezett, melyen több mint kétszáz festménye, illetve rajza volt látható. Azonban Gyertyánffy Berta személyét és munkásságát a nagyközönség számára, a mai napig homály fedi. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

Ez is érdekelheti: