Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Marokkó déli részén található Erg Chebbi homokmezején évszázadok óta formálódnak és vándorolnak a csillagdűnék, amelyeket egyedi alakjuk miatt sokan tévesen piramisoknak néznek. Egy kutatás szerint némelyikük akár 900 éves is lehet, miközben mozgásuk évente csupán néhány centiméterrel módosítja helyzetüket.
A Szahara peremén fekvő Erg Chebbi térségében körülbelül egy tucat óriási csillagdűne emelkedik a magasba. Egy, a NASA által nemrégiben készített műholdfelvétel megmutatta, milyen látványosak ezek a több évszázados homokhegyek, amelyek ritka formájuk miatt messziről akár piramisoknak is tűnhetnek.
Fotó: NASA Earth Observatory
Az Erg Chebbi mintegy 170 négyzetkilométernyi nyílt, szélfútta területen fekszik Marokkó délnyugati részén, a Szahara északnyugati szélén.
A sík vidékekkel körülvett homoktenger a Szahara legmagasabb dűnéit vonultatja fel, ezért már messziről olyan, mintha egy hegyvonulat emelkedne ki a tájból.
Mi az a csillagdűne?
A csillagdűnék olyan homokképződmények, amelyek legalább három, közös csúcsból kiinduló gerinccel rendelkeznek. Ez felülnézetből csillagszerű formát eredményez, oldalról nézve azonban inkább piramisokra emlékeztetnek. A csillagdűnék abban is eltérnek más homokdűnéktől, hogy kialakulásukhoz folyamatosan változó szélirány szükséges. Emiatt évente csak néhány centimétert mozdulnak el a legerősebb uralkodó szél irányába, sokkal lassabban, mint az egyirányú szelek által mozgatott homokdűnék, amelyek évente akár 300 métert is vándorolhatnak.
Az Erg Chebbi legnagyobb csillagdűnéje, a Lala Lallia nagyjából 100 méter magas, kora 900 év körül lehet, vagyis fiatalabb, mint korábban feltételezték.
A dűne aljába temetett homok egy része viszont 13 000 éves, és nagyjából az utolsó jégkorszak idején jött létre.
Csillagdűnék nemcsak Marokkóban, hanem Kínában, Namíbiában, Algériában, Szaúd-Arábiában, valamint több amerikai államban, köztük Kaliforniában és Coloradóban is megtalálhatók.
