Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kutatók probiotikumokat, tehát a jótékony baktériumokat (amelyeket gyakran a joghurttal és a kimchivel társítunk) és prebiotikumokat, vagyis a baktériumok életben maradását és szaporodását elősegítő rostokat adtak a csokoládéhoz. Céljuk egy olyan „szimbiotikus” édesség létrehozása volt, amely nemcsak finom, hanem az emésztést is támogatja. Az ACS Food Science & Technology folyóiratban publikált tanulmány szerint végül egy olyan csokoládét sikerült készíteniük, amely élő baktériumokat juttat a bélrendszerbe, probiotikus hatását hónapokon keresztül megőrzi, és – ami a legfontosabb – továbbra is ízletes marad.

Fotó: ZME Science
A probiotikumok kulcsszerepet játszanak a bélrendszer egészségének fenntartásában, ami szinte az egész szervezetre hatással van. Az emésztőrendszerben élő több trillió baktérium – amelyet összefoglaló néven bélmikrobiomnak nevezünk – segíti az élelmiszerek lebontását, elengedhetetlen vitaminokat termel és szabályozza az immunrendszer működését.
Sőt, még a mentális egészségben is szerepet játszanak: az egyensúlyban tartott bélmikrobiom:
- csökkentheti a gyulladásokat,
- javíthatja az emésztést, és
- befolyásolhatja a neurotranszmitterek,
- például a szerotonin termelődését.
A legtöbb probiotikus élelmiszert erjesztett tejtermékek, savanyított zöldségek vagy szénsavas italok formájában érhetjük el. Bár sokan szeretik ezeket, másoknak kicsit sem vonzóak. A csokoládé ezzel szemben világszerte közkedvelt. Ha tehát a probiotikumokat olyan ételbe lehetne integrálni, amelyet az emberek valóban kívánnak, az a szakemberek szerint nagyban elősegíthetné a szélesebb körű fogyasztást.
Hogyan bírja a probiotikus csokoládé?
Nem ez az első próbálkozás probiotikus csokoládé létrehozására. Korábbi kutatások is vizsgálták a lehetőséget, ám a folyamat bonyolult. A probiotikumok ugyanis rendkívül érzékenyek: könnyen elpusztulhatnak hő, nedvesség vagy a gyomorsav hatására. De itt lépnek be a képbe a prebiotikumok – rostok és bizonyos cukrok –, amelyek védőpajzsként működnek, és segítik a probiotikumok túlélését az emésztőrendszerben.
A kutatócsoportot Smriti Gaur és Shubhi Singh, az indiai Jaypee Institute of Information Technology munkatársai vezették, akik
öt különböző csokoládéverziót fejlesztettek ki; az egyik hagyományos recept volt – kakaóvajból, kakaóporból és tejporból állt –, míg a másik négy probiotikumokat, prebiotikumokat és különböző ízesítőket tartalmazott.
Ezután hasonlították össze az egyes minták tulajdonságait.

Fotó: Main Line Pictures
Két jól ismert probiotikus baktériumtörzset választottak:
- Lactobacillus acidophilus La-14 és
- Lactobacillus rhamnosus GG, amelyek bizonyítottan előnyösek a bélflóra számára.
A folyamat egyszerűsítése érdekében természetes prebiotikumokat – kukoricát és mézet – használtak, valamint fahéjjal és naranccsal ízesítették a csokoládékat.
A csokoládé krémes állagát meghatározó zsírarány minden mintában állandó maradt, ám a narancsos csokoládé magasabb nedvességtartalommal, alacsonyabb pH-val és több fehérjével rendelkezett, mint a többi változat. Eközben a probiotikus csokoládék antioxidáns-tartalma magasabbnak bizonyult a hagyományos csokoládéhoz képest.
A legnagyobb eredmény azonban a probiotikumok élettartama volt. Ezek a csokoládék 125 napig megőrizték mikrobiológiai stabilitásukat, ráadásul ízletesek maradtak.
Személy szerint a narancsos csokoládét élveztük a legjobban, ahol az élénk citrusos jegyek jól kiegészítették a gazdag kakaós ízt, és a kissé puhább textúra még fényűzőbbé tette az élményt
– mondta Gaur a ZME Science online tudományos portálnak.
Ha versenyképes szintre tudják csökkenteni az árat, a probiotikus csokoládék egészségesebb alternatívaként elérhetők lehetnek a piacon – de csak akkor, ha az ízvilága is meggyőző marad.