Füge, hús – és nem túl sok szex. Az ókorban egy jó diéta több volt, mint az elfogyasztandó táplálék

A modern világban tudjuk, hogy a jó táplálkozás elengedhetetlen az egészségünkhöz. Az ókori görög és római orvosok is tudták – a táplálkozási tanácsadás az orvosi gyakorlat és az egészségügyi rutin fő oszlopa volt. Kiterjedt és bonyolult vitákat folytattak arról, hogyan szabályozzák a táplálkozást és az ivást a jó egészség érdekében. Vannak olyan elképzeléseik, amiknek ma is van értelme, például, hogy a fogyás egészséges módja a zöldségek fogyasztása. De vannak olyanok is, amik ma elcsodálkozhatunk, például, hogy az olimpiai atléták csak fügét egyenek.

A modern időkben a diéta az ételre és az italra utal. Az ókorban azonban a diéta átfogóbb volt. A diéta szó az ókori szóból, a „diaita” szóból származik. Ez utalhat arra, hogy mit eszünk és iszunk, de utalhat az életstílusunkra, mint egészre is – köztük a tornázásra, alvásra, szexre és más tevékenységekre. Amikor az ókori orvosok diétát írtak fel, nem csak azt mondták meg a pácienseknek, hogy mit egyenek és igyanak. Tanácsot adtak arra vonatkozólag is, hogy miféle más tevékenységeket végezzenek, ilyen tevékenység például tornázás, vagy még színházba járás is. Például, a Járvány hatodik könyvében egy a Kr.e. 5. század , végén írt orvosi szöveg mérsékletre szólít fel nem csak abban, hogy mit eszünk és iszunk, hanem az edzés, alvás és szex tekintetében is. Az ókori doktorok úgy hitték, hogy az egyensúly fontos az egészséghez.

Voltak ókori atléták, akik a kizárólagos füge diétára esküdtek.
Fotó: The Conversation

 

Extrém diéta

De nem minden szöveg támogatta a mérsékletet. Vannak a diétázásnak extrém esetei is. Például Kr.e. 2. században a történész Delphii Hégészander azt írja:

"Anchimolus és Moschus, akik szofisztikus tanítók voltak Elisben, csak vizet ittak egész életükben és csak fügét ettek, de nem voltak fizikailag kevésbé élénkek, mint bárki más. Izzadságuk azonban olyan büdös volt, hogy mindenki próbálta elkerülni őket a fürdőkben."

A Kr.e. 7. században az atlétika edzők szintén a diétára fókuszáltak, hogy javítsák atlétáik fizikai állapotát. Az edzők, mint például Tarantói Iccus, szigorú diétát vezetett be az atlétáinak, hogy versenyelőnyhöz jussanak. Módszereik azonban gyakran megkérdőjelezhetők voltak a mai szabványok és a táplálkozásról való tudásunk szerint.

 

Például, Lakóniai Chinois, olimpiai futó, aki szintén szigorú füge diétán volt, amikor a versenyeire edzett, Kr.e. 668-ban, 664-ben, 660-ban és 656-ben megnyerte az Olimpián a versenyeit.

 

Más atléták, például Szamoszi Euriminész Kr.e. 6. században a kizárólag húsból álló diétát választotta. Arra azonban nincsen bizonyíték, ami azt mutatja, hogy ezek a korlátozott diéták javíthatták az atlétikai teljesítményt – és ma nem is javasolnák ezeket.

Az orvos Galénosz.
Fotó: The Conversation

 

Egy ókori doktor perspektívája

A görög és római orvosok nem vezettek ellenőrzött vizsgálatokat, ahogyan a tudósok ma teszik. Mindazonáltal buzgón figyelték bizonyos élelmiszer hatásait a pácienseiken – és saját szemeikkel látták, hogy egy rossz diéta nem jó nekünk. Például, az orvos Pergamoni Galénosz (Kr.u. 129-216) a Higiénia című munkájában páciensei rossz egészségi állapotát a rossz táplálkozásnak tulajdonítja. Megfigyelte, hogy néhányan, akik folyamatosan betegek voltak, nem a testük valódi alkata miatt voltak azok, hanem a rossz diéta, vagy a lusta életmód, vagy a túl kemény munka miatt, vagy mert tévedéseben voltak az élelmiszer minőségét, mennyiségét, vagy idejét illetően, vagy káros testgyakorlást végeztek, vagy az alvás mennyiségében tévedtek, vagy a túlzott szex miatt, vagy mert szükségtelenül kínozták magukat a bánattal és aggódással. Azt írja, minden évben sokakat lát, akik ilyen okok miatt betegek.

Galénosznak határozott véleménye volt arról, hogy bizonyos ételek és italok milyen hatással vannak az egészségünkre és különböző könyveket írt a témáról, például az Az élelmiszerek ereje címűt. Ez a munka sok anekdotát tartalmaz. Például egy fiatal férfi a kis-ázsiai szulák növénynek a levét itta, hogy megtisztítsa a rendszerét (feltételezhetően hashajtóként használta). Azonban a dózis után 5 órával semmilyen ürülés nem történt, és panaszkodott, hogy úgy érzi, a gyomra összehúzódott, a hasa nehéz és puffadt, következésképpen sápadt volt és nyugtalan.

Galénosz felismerte azt is, hogy a különböző diéták különböző módon hatnak az emberekre: 

"Vannak emberek, akiknek árt és vannak akiknek jót tesznek ugyanazok a dolgok és ellenkezőleg. (…) Ismerek olyanokat, akik rögtön betegek lesznek, ha 3 napig nem edzenek, és olyanokat is, akik sosem edzenek és mégis egészségesek."

 

Táplálkozás és egyensúly

Galénosz tanácsai a túlsúlyos, vagy elhízott pácienseknek ismerősen hangozhatnak: fogyasztó diéta és sok gyors futás. Tehát az edzés kombinálva olyan élelmiszerekkel, amik eltöltenek, de nem hízlalnak. Galénosz szerint ez azt jelenti, hogy zöldségeket és halat kell enni és kerülni kell a búzát, vörös húst, gyümölcsöt és bort.

Sok minden változott a diéta és táplálkozás világában. Ma már vannak szakértő dietetikusok és tapasztalati módszerek, hogy mérjék az élelmiszerek tápértékét. Az ókori doktoroknál azonban a diéta definíciója szélesebb körű, és manapság is ugyanúgy igaz: a megfelelő táplálkozás az egészséges életmód része, ami gondoskodik a testről és az elméről és magába foglalja a testedzést, az alvást és a szórakozást.

(Forrás:  The Conversation: https://theconversation.com/)