A népszerű hiedelem ellenére, miszerint, ha a nő hanyatt fekszik szeretkezés közben, nagyobb az esélye a teherbe esésnek, valójában nincs bizonyíték arra, hogy bármely konkrét szexpóz növelné a fogantatás esélyét.
„A spermium másodpercekkel az ejakuláció után megtalálható a méhnyakcsatornában, függetlenül a közösülési pozíciótól” - magyarázza az Amerikai Reproduktív Orvostudományi Társaság szakértői bizottságának konszenzusos véleménye.
Nincs bizonyíték arra, hogy a közösülési pozíció befolyásolná a termékenységet.
Ugyanez vonatkozik a szex utáni pozíciókra is, például amikor valaki hanyatt fekszik, lábait a levegőbe emeli.
„Bár sokan gondolják úgy, hogy ha a közösülés után egy ideig hanyatt fekvő helyzetben maradnak, az elősegíti a spermiumok szállítását és megakadályozza az ondó szivárgását a hüvelyből, ennek a hitnek nincs tudományos alapja” - olvasható a szakértői konszenzusban.
Számos népi hiedelem létezik arról, hogyan lehet természetes módon egy adott nemű baba fogantatását elősegíteni. Bizonyos pózokban kell szeretkezni, bizonyos ételeket enni, sőt még a Hold bizonyos fázisait is figyelembe kell venni közösüléskor. Ezek mind butaságok, és ugyanígy az az elképzelés is, hogy a szex gondos időzítésével befolyásolható, hogy a baba fiú vagy lány lesz-e.
Ez az időzítési mítosz valójában modernebb eredetű.
Az 1960-as években Dr. Landrum Shettles amerikai szülész-nőgyógyász állította, hogy az Y-kromoszómát hordozó spermiumsejtek alakja eltérő, gyorsabban úsznak és rövidebb élettartamúak, mint az X-kromoszómát hordozók.
Kifejlesztette a Shettles-módszert, amely szerint, ha a közösülés néhány nappal az ovuláció előtt történik, állítólag növeli a lány baba fogantatásának esélyét, míg ha az ovulációt követő napokon, akkor növeli a fiú baba esélyét.
A gond az, hogy a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá azt az elméletet, amelyen a módszer alapul; az általuk hordozott DNS-en kívül a kutatások szerint nincs jelentős különbség az X- és az Y-spermiumsejtek között. Ráadásul a nem kialakulása sokkal bonyolultabb, mint pusztán az ivari kromoszómák párosodása.
Közszájon forgó állítás, hogy lehetetlen teherbe esni, ha védekezés nélkül szexelünk a menstruáció idején. Elvégre nincs látható petesejt, és a méhnyálkahártya önmegsemmisítő üzemmódban van, ami nem tűnik ideális környezetnek ehhez.
Az igazság az, hogy bár sokkal kevésbé valószínű, nem lehetetlen a fogantatás.
A spermiumok körülbelül öt napig életben maradhatnak a szaporító szervrendszerben. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek rövid a ciklusa vagy korán ovulál, a spermiumok még mindig élhetnek és fickándozhatnak a menstruáció vége után, hogy megtermékenyítsék a petesejtet.
Ahogyan léteznek népszerű mítoszok arról, hogy lehet irányítani a baba nemét, úgy régóta léteznek hiedelmek arról is, hogy állítólag milyen módon lehet megjósolni a baba nemét, ha valaki már terhes.
Néhány ezek közül a pocak alakja, hogy volt-e reggeli rosszullét, vagy hogy hogyan forog egy jegygyűrű a has elé lógatva.
Ha ez mind egy kicsit kétségesnek tűnik, igazunk van. Van némi bizonyíték arra, hogy összefüggés van a nőnemű magzat hordozása és a hyperemesis gravidarum - vagyis súlyos hányinger és hányás a terhesség alatt - magasabb jelentett gyakorisága között, de ez semmiképpen sem biztos előrejelző. Ami a pocakot és a jegygyűrűket illeti, nem található megbízható tudományos alátámasztás.
A baba nemének meghatározására megbízhatóbb módszer az orvosi vizsgálat, például a terhesség közepi ultrahang – amely még mindig nem mindig 100%-osan pontos - az anatómiai nem azonosítására vagy a genetikai tesztek.
Ha a terhesség miatt valaki rendszeresen nyúl a gyomorégés elleni tablettákhoz, sokszor azt mondják neki, hogy a babája sok hajjal fog születni. Egy 2006-os tanulmány eredményei alátámasztani látszanak ezt az elképzelést, de még messze vagyunk attól, hogy biztosan kijelenthessük, hogy ez valóban így van.
A tanulmányban 64 terhes nőt kértek meg, hogy értékeljék a terhesség alatti gyomorégésük súlyosságát. Nem sokkal a babáik születése után független kódolók nézték meg a babák fejéről készült fotókat, hogy értékeljék a hajuk mennyiségét.
A kutatók következtetése meglepő lehet.
A várakozásokkal ellentétben úgy tűnik, hogy létezik összefüggés a terhesség alatti gyomorégés súlyossága és az újszülött haja között
- írták, miután megállapították, hogy a 28 nő közül, akik közepes vagy súlyos gyomorégésről számoltak be, 23-nak átlagos vagy átlag feletti mennyiségű hajjal született a babája.
Azonban ennek a megállapításnak van néhány szembetűnő korlátja, az egyik az, hogy kis mintán alapul - több mint 64 emberre lenne szükség ahhoz, hogy megbízhatóan kijelenthessük, hogy van összefüggés a gyomorégés és a szőrös babák között. A gyomorégésre vonatkozó adatok is önbevalláson alapultak, ami kevésbé megbízhatóvá teszi azokat; egyesek számára a súlyos gyomorégés másnak enyhe lehet.