Az első női csillagász, aki több üstököst is felfedezett

Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus. Ő volt az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott.

Caroline Lucretia Herschel Hannoverben, a Hannoveri Választófejedelemség fővárosában (ma Németország alsó-szászországi tartományának fővárosa) látta meg a napvilágot egy sokgyermekes családban. Apja katonazenész volt, és igyekezett négy fiát és két lányát megfelelő oktatásban részesíteni, a zene, a filozófia és a csillagászat iránti érdeklődése élénk beszélgetésekhez vezetett otthonukban. Anyja vonakodva bár, de elfogadta, hogy a fiúk valamilyen oktatásban részesüljenek, azt viszont ellenezte, hogy lányai a házimunkán kívül bármi mással foglalkozzanak. Míg a fiúk zenésznek tanultak, addig az első női csillagász Caroline egyre nagyobb lelkesedéssel szívta magába apja csillagászattal kapcsolatos ismereteit. A hétéves háború alatt, Hannover 1757-es francia megszállásának idején a hozzá legközelebb álló bátyja, William Herschel Angliába menekült, ahol zenészként és zenetanárként kereste kenyerét. Caroline évekig szolgálólányként dolgozott, majd apja elvesztése után, 1772-ben testvére hívására az angliai Bath-ba utazott. Bátyjától énekelni tanult, de matematika- és csillagászati leckéket is vett tőle. Rövid énekesnői pályafutása után bátyjának segédkezett, aki ideje nagy részében már csillagászattal foglalkozott.

Caroline Herschel, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott
Fotó: Herschel, William Sir litográfia

William idővel távcsöveket kezdett készíteni, elégedetlen volt a megvásárolható lencsék minőségével. Caroline egyre több órát töltött a távcsőtükrök csiszolásával, polírozásával, majd szorgosan összegezte és rendszerezte, amit bátyja éjszaka megfigyelt és feljegyzett. Közben megtanulta a számítások elvégzését, a csillagok katalogizálását, a műszerek kezelését. A testvérpár élete 1781-ben változott meg gyökeresen, amikor William az Uránusz bolygó felfedezésével – amelyet először üstökösnek vélt – hírnevet szerzett, 

III. György brit király pedig biztos jövedelemmel járó udvari csillagászi állást ajánlott fel neki.

 A testvérek Windsor közelébe, előbb Datchetbe, majd Slough-ba költöztek, a zenei ambíciókkal pedig végleg felhagytak. 1789-re megépítették a korszak legnagyobb, akkor technikai csodának számító teleszkópját (122 centiméter átmérőjű, 12 méter fókusztávolságú tükörrel), emellett távcsövek összeállításával és eladásával is foglalkoztak.

 

Az első női csillagász rendszeres jövedelmet is kapott

Caroline továbbra is részt vett bátyja csillagászati projektjeiben, de éjszakánként elkezdte saját megfigyeléseit egy különösen nagy fényérzékenységű teleszkóppal. Feljegyzéseit 1782-től naplóban vezette, és egy évvel később megtette első önálló felfedezését - talált egy csillagködöt. 

Akkoriban a távcsővel felhőszerűnek látszó objektumokat nevezték így, az idők folyamán többről kiderült, hogy távoli galaxisok vagy csillaghalmazok, ma a csillagközi anyagból álló felhőket nevezik így.

 Bátyja ezután kezdett el komolyabban érdeklődni a csillagködök iránt. Caroline továbbra is kitartóan pásztázta az égboltot, amit végül siker koronázott, 1786-ban fedezte fel első üstökösét, amely C/1786 P1 (Herschel) néven vált ismertté. 1787-ben hivatalosan is testvére, az udvari csillagász asszisztenseként ismerték el, és évi 50 font fizetést kapott. Ezzel ő lett az első nő, aki csillagászként fizetésben részesült, és a brit kormány tudományos tevékenységért rendszeres jövedelmet biztosított számára.

Caroline még több üstököst is felfedezett, köztük van a nevét is viselő, 155 éves periódussal keringő 35P/Herschel–Rigollet üstökös
Fotó: Melchior Gommar Tieleman

Caroline még több üstököst is felfedezett, köztük van a nevét is viselő, 155 éves periódussal keringő 35P/Herschel–Rigollet üstökös. (A számítások szerint 2092-ben fog újra a közelünkben járni.) 1788-tól kezdve, amikor testvére megházasodott, magányosan élt és dolgozott, folyamatosan vizsgálta a Szaturnuszt és az akkor még György csillagának (Georgium Sidus) nevezett Uránuszt. 1798-ban bemutatta a brit Királyi Társaságnak (Royal Society) John Flamsteed, az első királyi csillagász (1646-1719) megfigyeléseinek jegyzékét. A társaság 1802-ben William neve alatt jelentetett meg egy új katalógust, amelyben Caroline 500 új csillagködöt sorolt fel a már ismert 2000 mellett.

 

Hozzájárult az asztronómia tudományához

Bátyja 1822-ben bekövetkezett halála után visszaköltözött Hannoverbe, ahol folytatta kutatómunkáját, és élete végéig aktívan tevékenykedett. Számos tudományos kitüntetésben részesült:

• 1828-ban a brit Királyi Csillagászati Társaság (Royal Astronomical Society) aranyéremmel tüntette ki,
• majd 1835-ben Mary Somerville skót tudósnővel együtt tiszteletbeli tagjává választotta, ezzel ők lettek az első tiszteletbeli női tagok;
• 1838-ban az Ír Királyi Akadémia tagja lett, 
• 1846-ban IV. Frigyes Vilmos porosz királytól vehette át a Porosz Tudományos Akadémia aranyérmét. 
• Életének 98. évében, 1848. január 9-én békésen érte a halál hannoveri otthonában.

Caroline Herschel jelentős mértékben hozzájárult az asztronómia tudományához az üstökösök tanulmányozásával, tudományos feljegyzéseivel, munkássága meghatározónak bizonyult.

 Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben.

 Róla nevezték el a 281 Lucretia aszteroidát, valamint a Holdon található egyik krátert. 2020-ban nevét viselő műholdat bocsátottak fel az űrbe, 2021-ben a brit kormány tudományos érdemérmet alapított tiszteletére. Fennmaradt visszaemlékezéseit és levelezéseit Nyugat-Európában több ízben kiadták. Egykori, testvérével közös otthona Bath-ban ma csillagászati múzeum, amely róla is megemlékezik.

 

(Nemzeti Archívum Sajtóarchívum)