Az emberi nyelvért felelős gént ültettek egerekbe, az eredmény mindenkit meglepett

Egy, az emberi nyelv kialakulásában fontos szerepet betöltő gént ültettek egerekbe. Ennek következtében megváltozott a génmódosított állatok kommunikációja. A felfedezés segíthet közelebb kerülni az emberi beszéd evolúciójának megértéséhez.

A kutatók a Nova1 nevű gént ültették a rágcsálókba, amely az emberi nyelv szempontjából kulcsfontosságú. Arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a beavatkozás az állatok hangadására. Meglepő módon a génmódosított egérkölykök már kölyökkorukban eltérően hívták az anyjukat, mint a kontrollcsoport egyedei. Ezek a hangok nemcsak magasabb frekvenciájúak voltak, hanem változatosabb hangkészletet is mutattak a megszokotthoz képest - írja az IFL Science.

A génmódosított egerek kommunikációja megváltozott
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Megváltozott az egerek kommunikációja

Az egerek ultrahanggal kommunikálnak, ezeket a hangokat a nyelvkutatók négy különböző betűvel kategorizálják. A génmódosítást követően ezek közül néhány módosult a kísérleti állatoknál.

Még feltűnőbb különbségek jelentkeztek, amikor a módosított egerek felnőttek. A párzásra készülő hímek udvarlás során jóval összetettebb, magasabb frekvenciájú hangokat bocsátottak ki, mint vad típusú társaik. 

Az eredmények alapján a szakértők úgy gondolják, hogy a hangadás és ezzel a kommunikáció átalakulása jelentős evolúciós hatással járt.

Evolúciós előnyt jelentett a mutáció a Homo Sapiens számára

A kutatások szerint a megfigyelt különbségek mögött a Nova1 gén áll, amely a NOVA1 fehérjét kódolja. Ez a fehérje több állatfaj és az ember szervezetében is kulcsszerepet tölt be. 

Az emberi változat azonban kis mértékben eltér: az aminosavlánc 197. pozíciójában izoleucin helyett valin található.

A kutatók azt is megállapították, hogy az emberre jellemző Nova1 variáns nem módosította a fehérje agyfejlődésért vagy a mozgáskontrollért felelős RNS-hez kötődésének módját, a hangadás tekintetében azonban jelentős változást hozott.

Érdekesség, hogy legközelebbi ismert rokonaink, a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek az állatokhoz hasonlóan még a Nova1 gén ősi változatával rendelkeztek. Nem alakult ki náluk az a mutáció, amely a modern embernél jelent meg. Ez a módosulás – amely valószínűleg az afrikai őspopulációban jött létre – evolúciós előnyt biztosíthatott a Homo sapiens számára, miközben a neandervölgyiek és más rokon fajok hátrányba kerültek, majd kihaltak.

A teljes tanulmány a Nature Communications tudományos folyóiratban olvasható.