Több száz fertőzött Magyarországon – így terjed leggyorsabban a hepatitis A

Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a hepatitis A fertőzés gyanújával jelentett fertőző betegek száma. A járvánnyal leginkább érintett területek: Budapest, Pest és Fejér vármegyék. Az Origo utánajárt a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalóknak, és megkérdezte Rusvai Miklós virológust.

A cikkben – többek közt – szó van a hepatitis A

• meghatározásáról,
• előfordulási gyakoriságáról,
• kapcsolatáról a rossz higiéniai viszonyokkal,
• kezeléséről és
• megelőzéséről.

Hepatitis A
Fotó: Shutterstock/chemical industry

Az Origo is megírta, hogy az év első két hónapjában a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva hétszeresére nőtt a hepatitis A-fertőzés gyanújával jelentett fertőző betegek száma. 2023-ban egész évben 186-an fertőződtek meg, 2024-ben 289-en, míg idén március 17-ig már 308 fertőzöttet regisztráltak a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adati szerint. Bár ez a szám jelentősen elmarad például az influenzajárvány számaitól, mégis magasnak minősül. 

Milyen betegség a hepatitis A? 

A hepatitis A a máj gyulladása, amelyet a hepatitis A vírus okoz. A vírus elsősorban akkor terjed, amikor egy nem fertőzött (és nem beoltott) személy olyan ételt vagy vizet fogyaszt, amely fertőzött személy székletével szennyezett. A betegség szorosan összefügg a nem biztonságos vízzel vagy étellel, a nem megfelelő higiéniai körülményekkel, a rossz személyi higiéniával és az orális-anális szexszel. 

A hepatitis B-vel és C-vel ellentétben a hepatitis A nem okoz krónikus májbetegséget, de enyhe vagy súlyos tüneteket okozhat, és ritkán fulmináns hepatitis (akut májelégtelenség) alakulhat ki, amely gyakran halálos kimenetelű. A WHO becslései szerint 2016-ban világszerte 7134 ember halt meg hepatitis A-ban (ez a vírusos hepatitis miatti halálozások 0,5%-át teszi ki).  

Szórványos előfordulás világszerte 

A hepatitis A szórványosan és járványszerűen fordul elő világszerte, ciklikus újra előfordulási tendenciával. A szennyezett élelmiszerhez vagy vízhez kapcsolódó járványok robbanásszerűen törhetnek ki, mint például az 1988-as sanghaji járvány, amely körülbelül 300 000 embert érintett. Elhúzódóak is lehetnek, hónapokon át érintve közösségeket személyről személyre történő terjedéssel. A hepatitis A vírusok fennmaradnak a környezetben, és ellenállnak az élelmiszer-termelési folyamatoknak, amelyeket általában a bakteriális kórokozók inaktiválására vagy ellenőrzésére használnak. 

A fertőzés gyakori az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol rossz higiéniai körülmények és gyakorlatok vannak, és a legtöbb gyermek (90%) 10 éves kora előtt megfertőződik a hepatitis A vírussal, legtöbbször tünetek nélkül. A magas jövedelmű országokban, ahol jó higiéniai körülmények és gyakorlatok vannak a fertőzési arányok alacsonyak. 

A betegség előfordulhat serdülők és felnőttek körében a magas kockázatú csoportokban, például az intravénás kábítószer-használók, a férfiakkal szexuális kapcsolatot létesítő férfiak, a magas endemicitású területekre utazók és az elszigetelt populációk, például zárt vallási csoportok körében. Az Amerikai Egyesült Államokban nagy járványokról számoltak be hajléktalan személyek körében. 

Hepatitis A okozta májgyulladás (illusztráció)
Fotó: Science Photo Library via AFP/PEAKSTOCK / SCIENCE PHOTO LIBRARY

A vírus terjedése 

Rusvai Miklós virológus elmondta, hogy a hepatitis A vírus elsősorban fekális-orális úton terjed; azaz amikor egy nem fertőzött személy olyan ételt vagy vizet fogyaszt, amely fertőzött személy székletével szennyezett. Családokban ez piszkos kézen keresztül történhet, amikor egy fertőzött személy ételt készít a családtagoknak. A víz által közvetített járványok, bár ritkák, általában szennyvízzel szennyezett vagy nem megfelelően kezelt vízzel hozhatók összefüggésbe. 

A vírus terjedhet szoros fizikai érintkezéssel is (például orális-anális szexszel) egy fertőző személlyel, bár az emberek közötti alkalmi érintkezés nem terjeszti a vírust. 

A betegség tünetei 

A hepatitis A lappangási ideje általában 14-28 nap. A hepatitis A tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, és magukban foglalhatják a lázat, rossz közérzetet, étvágytalanságot, hasmenést, hányingert, hasi diszkomfortot, sötét színű vizeletet és a sárgaságot (a szem és a bőr sárgás elszíneződését). Nem minden fertőzött személynél jelentkezik az összes tünet. 

A felnőtteknél gyakrabban jelentkeznek a betegség jelei és tünetei, mint a gyermekeknél. A betegség súlyossága és a halálos kimenetel magasabb az idősebb korcsoportokban. A fertőzött 6 év alatti gyermekek általában nem tapasztalnak észrevehető tüneteket, és csak 10%-uknál alakul ki sárgaság. A hepatitis A néha kiújul, ami azt jelenti, hogy a nemrég felépült személy újra megbetegszik egy másik akut epizóddal. Ezt általában felépülés követi. 

A hepatitis A az esetek zömében magától meggyógyul
Fotó: Shutterstock/chemical industry

Ki van veszélyben? 

Bárki, aki nem volt beoltva vagy korábban nem fertőződött meg, megfertőződhet a hepatitis A vírussal. Azokon a területeken, ahol a vírus széles körben elterjedt (magas endemicitás), a legtöbb hepatitis A fertőzés kora gyermekkorban fordul elő. Kockázati tényezők közé tartoznak: 

• rossz higiéniai körülmények; 
• biztonságos víz hiánya; 
• fertőzött személlyel egy háztartásban élés; 
• akut hepatitis A fertőzésben szenvedő személy szexuális partnere; 
• rekreációs drogok használata; 
• férfiak közötti szex; és 
• magas endemicitású területekre utazás immunizáció nélkül. 

A betegség kezelése 

A hepatitis A-ra nincs specifikus antivirális kezelés. A betegek kezelése a tünetek enyhítésére és a megfelelő hidratáció és táplálkozás biztosítására összpontosít. A fertőzést követő tünetekből való felépülés lassú lehet, és hetekig vagy hónapokig tarthat. Fontos elkerülni a szükségtelen gyógyszereket, amelyek károsak lehetnek a májra, pl. acetaminofen, paracetamol. 

Kórházi kezelés nem szükséges, hacsak nem alakul ki súlyos betegség vagy akut májelégtelenség. A terápia célja a komfort fenntartása és a megfelelő táplálkozási egyensúly biztosítása, beleértve a hányás és hasmenés miatt elvesztett folyadékok pótlását. 

A hepatitis A ellen létezik védőoltás
Fotó: Shutterstock/Inside Creative House

A fertőzés megelőzése 

Rusvai Miklós szerint a betegség megelőzésének legjobb módja a jó higiéniai intézkedések betartása. Fontos a rendszeres kézmosás, különösen a vécéhasználat után. Ezenkívül – a WHO ajánlása szerint – figyelni kell az  élelmiszer-biztonságra, a biztonságosabb szexuális gyakorlatokra (különösen az orális-anális szex esetében). 

A hepatitis A terjedése csökkenthető: 

• megfelelő mennyiségű biztonságos ivóvízzel; 
• a szennyvíz megfelelő ártalmatlanításával a közösségekben; és 
• személyi higiéniai gyakorlatokkal, mint például a rendszeres kézmosás étkezések előtt és WC-használat után 
• biztonságosabb szexuális gyakorlatok alkalmazásával – beleértve az óvszereket, fogászati gátakat és a jó higiéniai gyakorlatokat. 

Orvosi javaslat alapján (vényre) a patikákban térítés ellenében védőoltás is elérhető. Aki aggódik amiatt, hogy megbetegedhet, érdemes megkérdeznie a háziorvosát, ajánlja-e neki az oltást. Az általános oltás – a betegség általában enyhe lefolyása miatt – nem szükséges.