Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kávé sokunk számára szinte elengedhetetlen része a felgyorsult életünknek, ami inspiráció és a feltöltődés forrása, segít felébreszteni a testünket és elménket. De a kávé jóval több ennél: egy globális kulturális erő, ami összekapcsolja a nemzeteket és embereket. De honnan származik a kávé, és hogyan vált ilyen népszerűvé? Cikksorozatunk első részében ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ.
Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik a világunk a kávé nélkül, a fogyasztása pedig rengeteg ember számára a mindennapok fontos része. A kávé beivódott a kultúránkba, beférkőzött a baráti beszélgetéseinkbe, megjelent a családi ebédeken és az üzleti tárgyalásokon. És ez csak néhány, kiemelt példa.
Fotó: Shutterstock
A kávé származási helyének széles körben Etiópiát tartják, és ha bárki rákeres a „kávé története” kifejezésre, biztosan találkozott már a legendával. Eszerint a fekete nedűben rejlő „varázslatot” egy Kaldi nevű etióp kecskepásztor fedezte fel valamikor időszámításunk szerint 800 körül. Az állatokat terelgette, amikor észrevette, hogy kecskéi furcsán viselkednek: energikusak és izgatottak lettek, miután megették egy fa bogyóit. Kíváncsiságból ő maga is megkóstolta azokat, és hamarosan hasonló élénkséget érzett. Ekkor döntött úgy, hogy elviszi a bogyókat egy szerzeteshez, aki azonban az ördög művének titulálta azokat és dühösen a tűzbe dobta őket.
Itt történt az újabb „csoda”: a bogyók mennyei illatot árasztottak a lángokban, ezért a szerzetesek gyorsan kihúzták őket a tűzből, majd összezúzták a megpörkölődött szemeket.
Egy korsóba tették a megégett bogyókat és forró vízzel öntötték le őket annak érdekében, hogy megőrizzék azokat. Csak később, amikor megkóstolták az új főzetet, akkor jöttek rá, hogy az segít nekik ébren maradni az éjszakai imádságok során.
Fotó: Shutterstock
Igen, jó eséllyel ez csak egy hangzatos legenda, és a kávé valódi eredete leginkább az etiópiai és észak-kenyai nomád Oromo (más néven Galla) népcsoporthoz köthető. A kávé felfedezésével kapcsolatban akadnak jól ismert történetek Jemen hozzájárulásáról. A legnépszerűbb jemeni legenda egy kissé eltér az etióp változattól. Egy jemeni szufi misztikus spirituális küldetése során Etiópiába utazott. Útja során észrevette, hogy néhány rendkívül energikus és élénk madár egy növény – amelyet ma kávécserjeként ismerünk – gyümölcsét fogyasztotta. Mivel maga is kimerült volt az utazás miatt, megkóstolta ezeket a bogyókat, és hamarosan ő is felfedezte azok élénkítő hatását.
Mindazonáltal széles körben elfogadott nézet, hogy a kávébab eredetileg Etiópiából került Jemenbe. A jemeni kereskedők később hazájukba vitték a kávécserjéket, és ott kezdték el termeszteni őket.
A kávé gyorsan népszerűvé vált a világban
Mivel a tudomány elfogadja, hogy a kávé valószínűsíthetően Etiópiából származik, széles körben elfogadott az a nézet, miszerint a Vörös-tengeren keresztül, észak felé haladva jutott el Jemenbe valamikor a 15. században. Innen terjedt tovább az Arab-félsziget területén, ezen belül a jemeni régióban, ahol termesztése hamarosan népszerűvé vált. A kávét a 16. században már ismerték Perzsiában, Egyiptomban, Szíriában és Törökországban is, ahol rendkívüli gyorsasággal népszerűvé vált élénkítő hatása miatt, mivel javította az éberséget és a koncentrációt, lehetővé téve az emberek számára, hogy több időt szenteljenek a spirituális tevékenységeknek és az imádságnak. Különösen a muszlim világban vált kedveltté, ahol a hívők az éjszakai imádkozás (tahadzsud) során itták annak érdekében, hogy ébren maradjanak.
Fotó: CHIKANSPLANET
A jemeni Mokha (Mocha) kikötővárosa ezután kulcsszerepet játszott a kávé nemzetközi kereskedelmében. Innen szállították az élénkítő nedűt az Oszmán Birodalom területeire és azon túlra. A teraszos hegyoldalakon termesztett jemeni kávé hamarosan híressé vált jellegzetes, gazdag ízvilágáról.
A „mocha” név ma is fennmaradt a csokoládés aromájú kávékkal kapcsolatban, amely eredetileg innen származik.
Az oszmánok uralma alatt a kávéházak, vagyis a qahveh khaneh-k először az arab világban, majd Törökországban váltak népszerűvé. Ezek a helyek nemcsak a kávéfogyasztás, hanem a társadalmi és intellektuális élet központjai is lettek, ahol az emberek összegyűltek beszélgetni, sakkozni, híreket hallgatni és irodalmi műveket megvitatni. Ez a hagyomány terjedt aztán tovább Európába, ahol a 17. században Velence, majd Párizs és London is megismerkedett a kávéfogyasztás kultúrájával.
A kávéfogyasztás gyorsan státuszszimbólum lett
Ekkor gyorsult fel a kávé úgymond evolúciója; hatalmas feltűnést keltett az európai utazók körében, akik kíváncsisággal vegyes csodálattal fogadták. A kávé így egyre népszerűbbé vált a kontinensen.
Talán nem meglepő, de az európai kávétörténet Olaszországban kezdődik, ahová az Oszmán Birodalomból importálták. Különösen a velencei kereskedők járultak hozzá az ital széles körű elterjedéséhez: 1645-ben ezért pont Velencében nyílt meg az első európai kávéház. A kávéfogyasztás gyorsan státuszszimbólum lett, leginkább a tehetősebbek körében lett nagy a népszerűsége.
Fotó: Getty Images via AFP
A Holland Kelet-indiai Társaság és a Brit Kelet-indiai Társaság révén a kávé hamarosan Angliába is eljutott. Anglia első kávéházát Oxfordban nyitották meg 1651-ben, és ezt követően gyorsan szaporodtak az újabbak, különösen Londonban. Az angliai kávéházak akkoriban kizárólag a férfiak számára engedélyezték a belépést, és ezek a helyek nemcsak a kávéfogyasztásról szóltak, hanem az üzleti és politikai eszmecserék központjaivá is váltak. Sokan úgy tartják, hogy
számos üzleti vállalkozás és innovatív ötlet éppen ezekben a londoni kávéházakban született meg akkoriban; az 1700-as évekre több mint 500 kávéház működött Londonban.
A 17. század végére és a 18. század elejére Franciaországban és Németországban is népszerűvé váltak. A kávéházkultúra 1683 után, a második török ostromot követően kezdett virágozni Bécsben is, amikor is a legenda szerint a visszavonuló oszmán sereg hátrahagyott egy zsáknyi kávébabot, amelyet aztán a helyiek hasznosítottak.
A kávé egészségügyi hatásai
A kávé nemcsak egy népszerű ital és társadalmi jelenség, hanem számos egészségügyi előnnyel is bír. Az elmúlt évtizedek kutatásai egyre inkább rávilágítottak arra, hogy mérsékelt mennyiségben a kávéfogyasztás számos pozitív hatással bír a szervezetre. A benne található biológiailag aktív vegyületek – különösen a koffein és az antioxidánsok – jelentős szerepet játszanak a jótékony hatásokban.
Fotó: Shutterstock
- A kávé és a mentális frissesség: az ital legismertebb hatása az éberség fokozása és a kognitív funkciók javítása. A koffein természetes stimuláns, amely a központi idegrendszert befolyásolja azáltal, hogy blokkolja az adenozin nevű neurotranszmitter hatását.
- Betegségmegelőzés: számos tanulmány kimutatta, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás segíthet megelőzni vagy késleltetni a neurodegeneratív betegségeket, például az Alzheimer- és Parkinson-kórt. Az antioxidánsok és az agyműködést serkentő hatóanyagok hozzájárulhatnak az agysejtek védelméhez és az öregedési folyamatok lassításához. A kávé emellett csökkentheti a stroke kockázatát, akár 25-30 százalékkal csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, de jótékony hatással van a máj egészségére is.
- A szív- és érrendszer védelme: a legújabb kutatások szerint a mérsékelt kávéfogyasztás (napi 2-4 csésze) bizonyos esetekben csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A kávé segíthet a vérkeringés javításában, valamint gyulladáscsökkentő hatásai révén hozzájárulhat az érfalak egészségének megőrzéséhez.
- Anyagcsere és zsírégetés: a koffein az egyik legismertebb természetes zsírégető vegyület. Számos fogyókúrás étrend-kiegészítő egyik fő összetevője, mivel serkenti az anyagcserét és fokozza a zsírégetést. Emellett segíthet az edzésteljesítmény javításában is, mivel növeli az adrenalin szintjét, elősegíti a zsírsavak felszabadulását a zsírszövetekből, és fokozza az állóképességet.
- A kávé és a hangulat: a kávéfogyasztás kapcsolatban állhat a depresszió és a mentális egészség bizonyos aspektusaival. A koffein serkenti az agyban a dopamin és a szerotonin felszabadulását, amelyek a jó közérzethez és a hangulat szabályozásához kapcsolódnak.
És bár a kávé számos egészségügyi előnnyel járhat, fontos figyelembe venni az egyéni toleranciát és az esetleges negatív hatásokat is. Egyes embereknél a túlzott koffeinfogyasztás szorongást, alvászavarokat vagy szívritmuszavarokat okozhat, ezért érdemes figyelni a személyes határainkra.
Cikksorozatunk holnapi (csütörtök) folytatásában magyar alkalmazottak segítségével mutatjuk be a Starbucks működését. A világ legnépszerűbb kávézólánca az elmúlt években látványosan hanyatlik. Ennek okait keressük.
