Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huSúlyos légzőszervi problémákat okozhatnak, valamint számos betegség kialakulásának kockázatát növelhetik a marsi porviharok – derül ki a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Keck Orvostudományi Karának legújabb tanulmányából. A szakértők szerint megfelelő felkészültség és védelmi intézkedések hiányában akár halálos veszélyt is jelenthetnek a leendő emberes Mars-expedíció résztvevőire.
A cikkben többek között szó lesz arról:
- Évente óriási porviharok alakulnak ki a Marson.
- A porban a tüdőre veszélyes anyagok rejtőznek.
- Mindenáron el kell kerülni, hogy a leendő lakóegységekbe por kerüljön.
A marsi por már korábban is gondokat okozott; a viharok megzavarták a vörös bolygóra küldött kutatóeszközök elektronikus rendszereit, továbbá jelentős mennyiségű lerakódás keletkezett a napelemek felületén. Ennek fényében felmerült a kérdés: milyen egészségügyi következményekkel járhat mindez az emberekre nézve?
Fotó: ESA / eyevine - Northfoto
A NASA és a Kínai Emberes Űrügynökség (CMS) a következő évtizedekben tervezi űrhajósok küldését a Marsra. Ezek a missziók több hónapos felszíni tartózkodással járnak, fő céljuk pedig hosszú távon működő kolóniák létrehozása lehet a bolygón. A Marson évente (ami 687 földi napnak felel meg) rendszeresen kialakulnak regionális porviharok, amelyek általában a déli félteke nyári időszakával esnek egybe.
Körülbelül három marsi évente – nagyjából öt és fél földi évenként – ezek a porviharok olyan hatalmassá növekedhetnek, hogy az egész bolygót beborítják, és még a Földről is megfigyelhetővé válnak.
2018-ban és 2022-ben például az Opportunity rover és az InSight leszállóegység működése is ellehetetlenült a viharok miatt, mivel nem tudtak elegendő energiát termelni további üzemelésükhöz.
Veszélyek a Marson és az űrben
Az emberes Mars-missziók megszervezése számos kihívással jár, beleértve a logisztikai nehézségeket és az egészségügyi kockázatokat is. Az elmúlt 20 évben a Föld és a Mars közötti legrövidebb mért távolság 55 millió kilométer volt, ami körülbelül 142-szerese a Föld és a Hold távolságának. Ez még 2003-ban történt, amikor a két bolygó 50 ezer év után került ismét a legközelebb egymáshoz.
A jelenlegi technológia mellett a Marsra vezető egyirányú út nagyjából hat-kilenc hónapot venne igénybe; ez idő alatt az űrhajósok mikrogravitációs környezetben élnének, ami olyan élettani változásokat idézne elő, mint az izomtömeg és a csontsűrűség csökkenése, illetve a keringési rendszer gyengülése. Egy oda-vissza küldetés akár három évig is eltarthat, amelyből a legénység legalább egy évet töltene a bolygón, ahol a gravitáció mindössze 36,5%-a a földinek. További problémát jelent a fokozott sugárzás, ami az űrben és a Mars felszínén egyaránt terheli majd az űrhajósok szervezetét. Emellett a marsi regolit belélegzése is komoly egészségügyi veszélyforrás.
A Marson tartózkodók számos mérgező elemmel érintkezhetnek. Ezek közül kiemelendő a nagy mennyiségű szilícium-dioxid és vaspor, amelyek belélegezve légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak. A marsi port elsősorban apró szemcsemérete teszi igazán veszélyessé: ezek a részecskék annyira finomak, hogy a tüdő nyálkahártyája nem képes eltávolítani őket, így nagyobb eséllyel vezetnek betegségekhez
– nyilatkozta a Universe Today csillagászati szakportálnak Justin L. Wang, a kutatás vezető szerzője.
Fotó: NORTHFOTO/NEWSSHOT
A Hold révén már sejtjük, mi várhat a Mars első látogatóira
Már az Apollo-korszakban észlelték, hogy a holdi regolit rátapadt az űrhajósok szkafandereire, bekerült az űrhajók belső tereibe, és visszajutott a Földre is. A küldetések résztvevői hazatérésük után köhögésről, torokirritációról, könnyezésről, valamint homályos látásról számoltak be. Egy 2005-ös NASA-tanulmány, amely hat Apollo-űrhajós jelentéseit vizsgálta, megállapította, hogy a holdpor legsúlyosabb egészségügyi kockázatai közé a látásromlás és a légzési nehézségek tartoztak.
A szilícium-dioxid belélegzése szilikózist okoz, amely főként a bányászatban és építőiparban dolgozó munkások ismert foglalkozási betegsége
– hangsúlyozta Wang. Hozzátette: a szilikózis, valamint a toxikus vaspor belélegzése az űrhajósok körében egy olyan betegséget okozhat, amely a szénbányászoknál ismert „fekete tüdő” nevű kórhoz hasonlítható.
Mérgező anyagok a marsi porban
A légzőszervi és látási problémák mellett a marsi por arról is ismert, hogy mérgező összetevőket tartalmaz.
Ezek közé tartoznak a perklorátok, a szilícium-dioxid, a vas-oxidok (rozsda), a gipsz, valamint olyan toxikus fémek, mint a króm, a berillium, az arzén és a kadmium – pontos mennyiségük azonban még nem teljesen ismert.
Mivel ezeket az anyagokat a Földön már részletesen tanulmányozták, Wang és kutatócsoportja az itt szerzett tapasztalatokra alapozva értékelte a Marsra készülő űrhajósokat fenyegető kockázatokat.
„A Mars-expedíciókra induló űrhajósokat jóval nehezebb ellátni, mivel az oda-vissza út minden eddigi ISS- vagy Hold-missziónál hosszabb ideig tart” – írták a kutatók, akik szerint már az indulás előtt komolyan fel kell készülni a mikrogravitációból és a sugárzásból fakadó egészségügyi kockázatokra. Különösen a sugárzás miatt kialakuló tüdőbetegségek lehetnek aggasztóak, mivel ezek súlyosbíthatják a por belégzéséből eredő légzőszervi panaszokat.
Fotó: Science Photo Library via AFP
Mire kell leginkább odafigyelniük a Mars telepeseinek?
Az élelmiszer-, víz- és oxigénellátás mellett a Föld és a Mars közötti hatalmas távolság az alapvető orvosi eszközök és gyógyszerek szállítását is rendkívül megnehezíti. Emellett vészhelyzet esetén az űrhajósokat sem lehet azonnal visszahozni a Földre. Wang ezért úgy véli, az emberes küldetéseknek ebből a szempontból is a lehető leginkább önellátónak kell lenniük. A szakértő szerint kiemelten fontos a megelőzés, amelynek részeként több védelmi intézkedést is javasolnak.
Az egyik leglényegesebb ezek közül annak megakadályozása, hogy a por bejusson a lakómodulok belsejébe. Bár a nagyobb viharok idején elkerülhetetlen, hogy valamennyi por bekerüljön az élettérbe, megfelelő óvintézkedésekkel csökkenteni lehet a káros egészségügyi hatásokat.
„Egyes kutatások szerint a C-vitamin segíthet a króm okozta betegségek megelőzésében, míg a jód a perklorát által kiváltott pajzsmirigyproblémák ellen nyújthat védelmet” – sorolta a lehetőségeket Wang.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az intézkedések csak kellő körültekintéssel alkalmazhatók. Például a túlzott C-vitamin-bevitel növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát, amelyre az űrhajósok a mikrogravitáció miatt eleve hajlamosabbak, míg a túl nagy mennyiségű jód a pajzsmirigy normál működését zavarhatja meg.
Fotó: Science Photo Library via AFP
Az űrügynökségek évek óta dolgoznak a holdi és marsi regolit kockázatainak csökkentésén, többek között speciális permetek, elektronsugaras eljárások, valamint különféle védőbevonatok fejlesztésével. Számos kísérlet arra irányul, hogy jobban megértsék a regolit terjedési mechanizmusát és viselkedését.
Wang úgy látja, hogy az első emberes Mars-expedíció elindításáig várhatóan több olyan jelentős fejlesztésre is sor kerül majd, amely kifejezetten az űrutazással járó egészségügyi kockázatok, valamint a marsi porviharok káros hatásainak csökkentését célozza.
A teljes tanulmány a GeoHealth szaklapban olvasható.
