Megvizsgálták, mitől lett vörös a Mars; a választól a szakértők is megdöbbentek

A tudósok már hosszú ideje próbálják kideríteni, miért vörös a Mars, és most úgy tűnik, sikerült megoldani a rejtélyt. Az új eredmények szerint a bolygó rozsdás árnyalata valójában nedves – nem pedig száraz – körülmények között alakult ki, ami további kérdéseket vet fel a Mars múltjával kapcsolatban.

A „vörös bolygó” jellegzetes színéért a felszínét borító, vasásványokban gazdag por felelős. Korábbi űrszondás megfigyelések alapján a kutatók sokáig úgy gondolták, hogy ez a „rozsdásodás” már száraz időszakban ment végbe, amikor a Mars elveszítette felszíni vizeit.

Sokáig rejtély volt, miért vörös a Mars
Fotó: Science Photo Library via AFP

Egy friss tanulmány – amely a Nature Communications folyóiratban jelent meg – azonban arra utal, hogy a vörös szín jobban illeszkedik a ferrihidrit nevű, víztartalmú vas-oxid jelenlétéhez. Ez kizárólag akkor alakulhatott ki, amikor a bolygót még hűvös óceánok borították.

A szakértők szerint a Mars ma azért tűnik vörösnek, mert egykor „kék” volt, vagyis folyékony víz fedte a felszínét.

A Földön reprodukálták a marsi port

A kutatás három, Marsot vizsgáló űrszonda adataira támaszkodott, amelyek a bolygó ásványi összetételét és a porszemcsék méretét elemezték. Ezen információk birtokában a szakértők földi laboratóriumban, speciális őrlőgépek segítségével állítottak elő olyan finom porszemcséket, amelyek a Marson találhatóakhoz hasonló méretűek.

A tudósok az űreszközök által alkalmazott technikákhoz hasonló módszerekkel vizsgálták az így előállított mintákat, és arra a következtetésre jutottak, hogy tulajdonságaik nagymértékben megegyeznek a ferrihidritével – azzal a víztartalmú vas-vegyülettel, amely akkor keletkezett, amikor a bolygó még hűvös és nedves volt.

Bár az eredmények tisztázzák, mitől lett vörös a Mars, a múltbéli élet lehetőségével kapcsolatban továbbra is bizonytalanságban vagyunk. Megnyugtató válaszokat csak az hozhatna, ha sikerülne mintákat venni a marsi talajból, és visszahozni azokat a Földre. Erre jelenleg több küldetés is készül, például az Európai Űrügynökség (ESA) Rosalind Franklin marsjárója, valamint a NASA és az ESA közös projektje.