Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgy nemzetközi kutatócsoport a modern technika segítségével rekonstruálta Wolfgang Amadeus Mozart arcát. A realisztikus portré egy olyan koponya alapján készült, amelyet sokan a legendás zeneszerző maradványának tartanak. A projekt célja az volt, hogy megmutassa, hogyan nézhetett ki valójában a 18. század egyik legnagyobb zenei géniusza, akinek hiteles ábrázolása körül máig sok vita zajlik.
A kutatók a közelmúltban jelentették be eredményeiket. Munkájuk hátterében az áll, hogy Mozart valódi vonásai körül továbbra is sok a kérdőjel, hiszen kevés autentikus portré maradt fenn róla. A legismertebb ábrázolások többsége vagy nem sokkal halála után készült, vagy hiányos, esetleg gyermekkori.
Fotó: APA-PictureDesk via AFP/Austrian Archives (AA) / Imagno / picturedesk.com
Az 1962-ben elhunyt muzikológus, Alfred Einstein egyszer úgy fogalmazott, hogy a zeneszerzőtől fennmaradt kevés vizuális emlék néhány, egymástól jelentősen eltérő portréra korlátozódik, ami csak tovább fokozza a bizonytalanságot Mozart valódi megjelenésével kapcsolatban.
Így rekonstruálták Wolfgang Amadeus Mozart arcát
A projektet Cicero Moraes, a törvényszéki arcrekonstrukció specialistája vezette. Egy másik kutatás során véletlenül akadt rá a koponyára, és több mint egy évtizeden át dolgozott különböző igazságügyi szakértőkkel történelmi alakok arcvonásainak rekonstruálásán.
Első lépésként digitálisan újraalkották a koponyát. Bár az alsó állkapocs és néhány fog hiányzott, statisztikai adatok és anatómiai sajátosságok alapján sikerült pótolni ezeket. A kutatók többféle módszert alkalmaztak, például elemezték a lágyszövet vastagságát, valamint több száz európai felnőttől származó minták alapján meghatározták az orr, a fülek és az ajkak méreteit. Ezután létrehoztak egy virtuális koponyamodellt, amelyet összevetettek a Mozartnak tulajdonított koponya méreteivel.
A folyamat végén egy mellszobrot is készítettek, amely nemcsak az arcvonásokat, hanem a zeneszerző hajviseletét és öltözetét is megjeleníti a 18. század végi divatnak megfelelően.
Moraes szerint az elkészült rekonstrukció hasonlóságot mutat két kevésbé ismert, Mozart életében készült portréval. Az egyik Joseph Lange 1783-as festménye, a másik pedig Dora Stock 1789-es ceruzarajza.
Ezzel szemben a Barbara Krafft által 1819-ben, tehát 28 évvel Mozart halála után festett híres portré hitelessége továbbra is viták tárgya.
Valóban Mozarté a kutatás alapjául szolgáló koponya?
A koponya eredetisége körüli kérdések máig megválaszolatlanok. A feltételezések szerint tíz évvel Mozart halála után hantolták ki, amikor egy sírásó megpróbálta felidézni a zeneszerző jeltelen bécsi sírjának körülbelüli helyét. Azóta többször is gazdát cserélt, míg végül 1902-ben a salzburgi Mozart Múzeum gyűjteményébe került.
A koponyát érintő tudományos vizsgálatok eddig nem adtak egyértelmű választ arra, hogy valóban a zeneszerző földi maradványairól van-e szó.
Moraes azonban úgy véli, hogy az arcrekonstrukció során megfigyelt jellemzők egyezést mutatnak azokkal a portrékkal, amelyek még Mozart életében készültek.
Wolfgang Amadeus Mozart 1791. december 5-én, 35 éves korában hunyt el. Halálának körülményei a mai napig tisztázatlanok.
