A madárfészkek évtizedekre visszamenőleg megőrzik a műanyagot

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
A műanyag „fosszíliák” segítenek a tudósoknak rekonstruálni a madárfészkek történetét. Egy emberi szemetes kincs a közönséges szárcsa számára, legalábbis amikor műanyagról van szó. Amszterdamban a madarak legalább 30 éve műanyag élelmiszer csomagolásból, maszkokból és más hulladékból készítenek fészket. Erről számolnak be a kutatók az Ecology magazin februári számában.
Vágólapra másolva!

A felfedezés nem csak azt mutatja, hogy mennyi műanyag hulladék van a környezetben, hanem hogy az ember alkotta termékek használatából többet megtudhatunk a természet világáról. Auke-Florian Hiemstra, a leideni Naturalis Biodiverzitás Központ biológusa évek óta a városi madarak által használt fészekanyagokat tanulmányozza. Hiemstra dokumentálta, hogy a szajkók arcmaszkokat tettek hozzá a fészkükhöz a COVID-19 járvány tetőpontján — és ezt az építőanyagot a szajkók és más madarak még mindig használják — és felfedezett olyan szarkákat és varjakat, akik madárriasztó tüskékből építik otthonukat. Ezekben a napokban sok madár emberi szemetet használt fel fészeképítéshez.

Auke-Florian Hiemstra feltár egy közönséges szajkó fészket, amit ő és kollégái gyűjtöttek Amszeterdamban. A városi madarak évtizedek óta műanyag hulladékból építik fészkeiket, ezt mutatja a csapat kutatása.
Auke-Florian Hiemstra feltár egy közönséges szajkó fészket, amit ő és kollégái gyűjtöttek Amszeterdamban. A városi madarak évtizedek óta műanyag hulladékból építik fészkeiket, ezt mutatja a csapat kutatása.
Fotó: Science News


A fészek több műanyag hulladék rétegből állt

2021-ben Hiemstra és a kollégák feltártak Amszterdamban egy a Rokin-csatornából kiálló fagerendára épített közönséges szajkó (Fulica atra) fészket ástak ki. A fészek több műanyag hulladék, különösen élelmiszer csomagolás rétegből állt.

A szajkó gyűjteményének lejárati dátumait elemezve Hiemstra a műanyagot oly módon használta, ahogyan egy régész a fosszíliákat, hogy megállapítsa a fészek történetét rétegről rétegre. 

 

A szajkók a fészküket gyorsan lebomló növényi anyagokból építik, tehát nem használják a fészket évről évre újra. 

 

A műanyag beépítésével azonban a fészek sokkal stabilabbá válik, így a szajkók visszatérhetnek a régi fészekbe és építhetnek a szilárd alapokra. Hiemstra csapata összesen 15 olyan fészket talált, amiben több évre visszamenőleg volt műanyag, ami azt mutatja, hogy a madarak újra használják őket.

Amszterdamban a közönséges szajkók, mint ez, műanyag hulladékból és más ember által alkotott anyagokból építik fészkeiket.
Fotó: Science News

A lejárati dátum használata pontatlan a fészek történetének megismeréséhez. Mivel a műanyag olyan hosszú ideig tart, a régi darabjai bekerülhetnek az fészek új rétegeibe. Például, Hiemstra egy fészek tetején talált egy 1970-es évekből származó márkájú paprika csipsz zacskót. De amikor a hasonló lejáratokat csomókba kötötték, bizonyossá vált, hogy a fészeknek ez a része akkortájt készült. A Rokin fészek legmélyebb részében talált számos csomagolást, amik az 1990-es évek elejéről származnak, köztük egy az 1994-es FIFA Labdarúgó Világbajnokságot támogató Mars Bar csomagilást.

A csomagolásokon lévő lejárati dátum segített a kutatóknak datálni a rétegeket és feltárni, hogy a madarak mióta használják a műanyagot fészkeik építésére. 
Fotó: Science News


Hiemstra azt mondja, hogy elég furcsa módon, a csomagolás eredeti állapotában van, mintha tegnap dobták volna el. Mégis tudni, hogy 30 éves. Ez valóban azt mutatja, hogy a műanyag itt marad.

(Forrás: Science News:  https://www.sciencenews.org/)

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!