Egy egészen nyugtalanító dolgot azonosítottak a rágógumiban

Évente több ezer tonna műanyag szennyezés kerülhet a környezetbe – a szánkon keresztül. Egy új kutatás szerint a legtöbb üzletekben árusított rágógumi különböző kőolaj alapú szintetikus gumiból készül; hasonló anyagokból, mint amilyeneket az autógumik gyártásánál is használnak.

Az emberek mindig megdöbbennek, amikor megtudják, hogy amikor rágógumit vásárolnak, akkor tulajdonképpen egy formázható műanyagdarabot rágnak. A legtöbb gyártó egyszerűen nem reklámozza, hogy miből is készül valójában a termékük – ehelyett a részletek megkerülésével egyszerűen „gumialapként" tüntetik fel az összetevők között, aminek nincs szigorú meghatározása. Az egyik legismertebb rágógumimárka még a fogorvosokkal is együttműködik, hogy népszerűsítse a cukormentes rágógumi fogyasztását a szájhigiénia javítása érdekében. 

Valami egészen nyugtalanítót azonosítottak a rágógumiban
Fotó: StockLite/Canva

A kémiai elemzések azonban kimutatták, hogy a rágógumi

• sztirol-butadiént (az erős szintetikus vegyi anyagot, amelyet autógumik gyártásához használnak),
• polietilént (a műanyag bevásárlótáskák és palackok alapanyaga) és 
• polivinil-acetátot (faipari ragasztó), 
• valamint édesítőszereket és ízesítő anyagokat tartalmaz.

A rágógumiipar hatalmas üzlet, amelynek értékét 2025-re 48,68 milliárd dollárra becsülik. A gyártásának mennyiségéről kevés a megbízható statisztika, de egy szakmailag lektorált globális becslés szerint évente 1,74 billió darab kerül le a gyártósorról.

Többféle rágógumit megvizsgáltam, amikor kiderült, hogy egy darab átlagos tömege 1,4 gramm. Ez azt jelenti, hogy világszerte évente elképesztő mennyiségű, 2,436 millió tonna rágógumi készül. Ennek körülbelül egyharmada, vagyis több mint 730 ezer tonna szintetikus gumialap. Ha önmagában a műanyag rágásának gondolata nem lenne elég riasztó, érdemes elgondolkodni azon is, mi történik a rágógumival, miután kiköptük

 – mondta David Jones, a Portsmouthi Egyetem Környezet- és Élettudományi Iskola oktatói munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Emlékeztetett, hogy szinte mindenki találkozott már eldobott rágógumival padok alatt, iskolapadokhoz ragasztva vagy az utcai járdákon. Ám a szintetikus rágógumi a többi műanyaghoz hasonlóan nem bomlik le biológiailag, így hosszú évekig a környezetben marad. A természetben megkeményedik, megrepedezik, és végül – évtizedek alatt – mikroműanyagokra esik szét.

 

A rágógumi műanyagszennyezést is jelent

A rágógumi- és műanyagszennyezési problémát már számos módon igyekeztek megoldani. Az Egyesült Királyságban például több helyen rágógumi-gyűjtő edényeket helyeztek ki, hogy a használt rágót összegyűjtsék és újrahasznosítsák. Az önkormányzatok tájékoztató táblákon ösztönöznek a felelősségteljes eldobásra, és egyre több kisvállalkozás kínál növényi alapú alternatívákat.

A probléma azonban sokrétű. Talán a rágógumik eltakarítása megoldás lenne erre a műanyagszennyezési formára, de erre kicsi az esély. A gyártók pénzügyi hozzájárulása a takarítási erőfeszítésekhez olyan, mintha a műanyagipari vállalatok fizetnének a strandokon önkéntes szemétszedőknek és szemeteszsákoknak. Egyik sem oldja meg a probléma gyökerét. A rágógumi kukába dobása sem igazi megoldás, mivel az műanyagszennyezést jelent, amire a csökkentés, újrahasználat, újrahasznosítás és újratervezés lenne a jó a válasz

 – magyarázta David Jones, aki szerint kulcsfontosságú a szemét és a szennyezés közötti különbségtétel.

Az eldobott rágógumi számos újabb problémát generál
Fotó: Pixelshot/Canva

A szakember úgy véli, hogy a rágógumi szennyezését az egyszer használatos műanyagokhoz hasonlóan, több oldalról kell kezelni: oktatás, csökkentés, alternatívák, innováció, gyártói felelősségvállalás és szabályozás. Szerinte a műanyagszennyezés csökkentésének egyik legegyszerűbb módja, ha leszokunk a rágógumiról. Ugyanakkor szükség van szigorúbb szabályozásokra, termékdíj bevezetésére, és arra, hogy a gyártók nyíltan feltüntessék a rágógumi összetevőit.