A cikkben – többek között – a következőkről van szó:
Törvényben tiltaná be a laboratóriumi húsok előállítását és forgalmazását a kormány, és az erről szóló törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van. Arról, miért fontos ez a lépés, Nagy István agrárminisztert kérdeztük, aki elmondta, hogy az európai létforma kerül veszélybe, ha elfogadjuk a művileg előállított húsok forgalmazását – IDE kattintva bővebben is olvashatja a tárcavezető válaszát.
A globális állattenyésztési ágazat a teljes üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 14,5%-áért felelős, és jelenlegi rendszerében a Föld teljes földfelszínének mintegy negyedét igényli működéséhez. Ezért is folytatnak kísérleteket a kutatók a laboratóriumi sejttenyésztett hús előállításával kapcsolatban.
Noha történt előrelépés a környezeti hatások a csökkentésére olyan beavatkozások révén, mint a regeneratív mezőgazdaság, a hústermelés várhatóan csaknem megduplázódik 2050-re.
Ezért sürgősen szükség van arra, hogy a hústermelés és -fogyasztás fejlődjön, miközben az élelmiszerrendszer egészségesebbé és fenntarthatóbbá válik.
Egyre aktuálisabb a kérdés: lehet-e a sejttenyésztett hús része a megoldásnak?
A sejttenyésztett hús, más néven in vitro hús vagy „műhús” egy új innováció az élelmiszerrendszerben, amely potenciálisan forradalmasíthatja a hús előállítását és fogyasztását.
A termelési folyamat, a celluláris mezőgazdaság egy formája, állati húst növeszt begyűjtött sejtekből laboratóriumi környezetben, kiküszöbölve a hagyományos állattenyésztés vagy vágás szükségességét.
Hasonló folyamatokat lehet alkalmazni más, állati sejtekből származó termékekre is, mint például a tenyésztett tengeri ételek vagy tojás- és tejtermékek.
A sejttenyésztett hús általában jelentősen kevesebb természeti erőforrást igényel, mint a hagyományos állattenyésztés, beleértve a földet, vizet és energiát. Ez csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és mérsékli az állattenyésztés környezeti hatását, beleértve a helyi vízfolyások szennyezését.
A sejttenyésztett hús kiküszöböli a nagyüzemi állatvágás szükségességét, kezelve az állatjóléti etikai kérdéseket. Emellett antibiotikumok nélkül is előállítható, amelyeket gyakran használnak az állattenyésztésben, és hozzájárulnak az antimikrobiális rezisztencia globális fenyegetéséhez.
A sejttenyésztett hús termelésének skálázhatósága végül valószínűleg alacsonyabb termelési költségekhez vezethet, így megfizethetőbbé válhat a fogyasztók számára a hagyományos húshoz képest.
A tenyésztett húsnak azonban még hosszú utat kell megtennie a költségek csökkentése és a gyártási folyamatok javítása érdekében. Számos kihívás kapcsolódik a technológiához és a szakértelemhez.
A nagyüzemi termelés technológiája még mindig energiaigényes, és a műhúsüzemek kezdeti beruházási költségei általában magasak.
Emellett nagy szükség van több szakemberre a szövettenyésztés és sejtkultúra területén. A tenyésztett hús társadalmi elfogadtatása időt és erőfeszítést igényel, a fogyasztói magatartást pedig elsősorban az íz és az ár határozza meg.
A tenyésztett hús fejlődését lassító akadályok közé tartozik a fajspecifikus sejtvonalakhoz való hozzáférés, a tenyésztett állati sejtek termelési folyamatának nagyüzemi fejlesztése, valamint az infrastruktúrához és berendezésekhez való hozzáférés.
Aggodalmak merülnek fel a műhús biztonságos fogyasztásával kapcsolatban is, nem beszélve arról, hogy ez a fajta hústermelés gyökeresen átalakítaná a hagyományos vidéki életformát.
A kihívások ellenére a celluláris mezőgazdasági ipar egyre nagyobb lendületet kap, és jelentős előrelépést ért el az elmúlt években. Számos startup aktívan dolgozik a technológia továbbfejlesztésén, és több nagyléptékű kutatási létesítmény nyílik világszerte. Olyan cégek, mint az Aleph Farms, a Mosa Meat és a Peace of Meat figyelemre méltó előrelépést tettek a sejttenyésztett hús előállításában, amely íz és textúra tekintetében egyre közelebb áll a hagyományos húshoz.
A befektetések és finanszírozások is növekednek a sejttenyésztett húscégek számára. A sejttenyésztett hús és tengeri ételek első nyilvánosságra hozott befektetése óta 2016-ban összesen 2,8 milliárd dollárt gyűjtöttek, és a befektetések átlagosan megháromszorozódtak minden évben. Még olyan hústermelők is, mint a Cargill és a Tyson, elkezdtek befektetni a sejttenyésztett húsba.
A szabályozási jóváhagyások kezdenek megjelenni világszerte. 2020-ban Szingapúr lett az első ország, amely jóváhagyta a sejttenyésztett csirketermékek értékesítését, és 2022 novemberében az USA követte ezt, amikor az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) biztonságosnak nyilvánította a sejttenyésztett húst emberi fogyasztásra.
Magyarországon egyelőre szkeptikus a kormány a műhússal kapcsolatban.
Napirenden van a műhús betiltását szorgalmazó törvényjavaslat,
amely abból indul ki, hogy a hagyományos élelmiszer-termelés az agrárium és a vidéki életkörülmények egészére kedvező hatást gyakorol, illetve fontos, hogy étkezésünk alapját a jó minőségű és természetes alapanyagokból előállított élelmiszerek képezzék.
Mivel pedig az élelmiszerek folyamatosan bekerülnek és jelentős hányadukban be is épülnek az emberi szervezetbe, mindent meg kell tenni a lehetséges negatív hatások kizárása, illetve csökkentése érdekében a műhús esetében is.
A fogyasztói hozzáállás sem egyértelmű. Míg egyesek üdvözlik egy fenntarthatóbb és etikusabb húsopció ötletét, mások szkeptikusak maradnak a biztonsággal, ízzel és a termék eredetével kapcsolatos aggályok miatt.
Bár valószínűtlen, hogy a sejttenyésztett hús teljesen felváltja a hagyományos húst a közeljövőben, potenciálisan jelentős szereplővé válhat a globális élelmiszerrendszerben. Egy ígéretes terület a hibrid termékek megjelenése, beleértve a sejttenyésztett húst és zsírt, kiegészítve növényi alapú vagy fermentációból származó fehérjékkel.
Ahogy a technológia fejlődik, a költségek csökkennek és a fogyasztói nézetek változnak, a sejttenyésztett hús elfogadható opcióvá válhat a fogyasztók számára. Addig azonban még sok problémát kell megoldani és a törvényi kereteket is meg kell teremteni, hogy a műhús része lehessen a hétköznapi életünknek.