A Whiskey a sziklákon sorozat humorral ötvözi a feszült drámát, miközben bemutatja a hatalom, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok témáit, érzékelteti a hidegháború abszurditását és feszültségét. A film egyedi megközelítéssel reflektál a történelmi eseményekre. De mi is történt pontosan hidegháború egyik kevésbé ismert, de jelentős eseménye során? 1981. október 28-án egy szovjet nukleáris meghajtású Whiskey osztályú szovjet tengeralattjáró zátonyra futott egy svéd katonai területen belül.
A helyzet majdnem globális katasztrófához vezetett, mivel az eseményeket a világ szuperhatalmai feszült figyelemmel kísérték. Szemük Svédország higgadt és megfontolt miniszterelnökére, Thorbjörn Fälldinre szegeződött, aki korábban juhpásztorként és gazdálkodóként dolgozott, és aki az incidens során komoly kihívással szembesült: meg kellett őriznie a békét a szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev és az amerikai elnök, Ronald Reagan között.
A hidegháborús feszültségek 1981-ben egyre inkább fokozódtak, miután egy szovjet tengeralattjáró zátonyra futott a víz alatti sziklákon. A svéd partoknál a felszínre kellett emelkednie nem messze Karlskronától, a svéd haditengerészet egyik fő bázisától.
A hivatalos szovjet állásfoglalás szerint az S-363 nevű tengeralattjáró vészhelyzet miatt sodródott a partok közelébe – annak ellenére, hogy semmilyen segélykérést nem adtak le. Ez a történet azonban nem egyezett meg a tengeralattjáró parancsnokának, Pjotr Guscsin kapitánynak a beszámolójával, aki azt állította, hogy a navigációs berendezés meghibásodása miatt tévedtek el. Nyilvánosságra került egy másik elmélet is, amely szerint a legénység erősen ittas állapotba került az incidens előtt, és a szerencsétlenség „egy túlfűtött szórakozás” közben történt.
A világ megdöbbenéssel figyelte a svéd partoknál rekedt szovjet tengeralattjárót, amelyről azt feltételezték, hogy nukleáris fegyvereket is szállított. Az incidens ráadásul a hidegháború úgymond csúcspontján történt, amikor folyamatosan az atomháború eshetősége fenyegette a világot
– írja a HistoryExtra online tudományos portál, ahol a szovjet S-363 tengeralattjáró hidegháborús zátonyra futásának valódi történetét fedték fel.
Bár Svédország akkoriban szoros kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal, a hidegháború alatt hivatalosan semleges maradt. Csak 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és 2024-ben lett a NATO tagja.
Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke határozott antikommunista politikát folytatott akkoriban, és a hidegháború egyik legkeményvonalasabb vezetőjeként emlegették. Mindenképp meg akarta gyengíteni a Szovjetuniót, és ennek érdekében jelentős katonai fejlesztésekbe kezdett, miközben világszerte nyíltan támogatta a kommunista rezsimek elleni intézkedéseket. Elnöksége alatt az USA és a Szovjetunió közötti feszültség kiéleződött, különösen a „Csillagháborús terv” bejelentése után. A terv célja az volt, hogy egy fejlett védelmi rendszert hozzanak létre, amely képes lenne megsemmisíteni az ellenséges ballisztikus rakétákat még a világűrben, mielőtt azok elérnék az Egyesült Államok területét. Ez komoly stratégiai hátrányba hozta volna a szovjet vezetést.
Eközben a Szovjetunió élén a Leonyid Brezsnyev vezette kommunista párt állt. Az akkoriban már idős és betegeskedő politikus egészségi állapota egyre inkább hanyatlott; Parkinson-kórral és egyéb szívproblémákkal küzdött. Bár politikájában a katonai erő és a status quo fenntartására törekedett, az 1979-ben Afganisztánba küldött szovjet csapatokkal újabb válságot idézett elő, amely tovább súlyosbította a Szovjetunió nemzetközi helyzetét.
Az országa gazdasága stagnált, és a hidegháborús fegyverkezési verseny egyre nagyobb terhet rótt a szovjet rendszerre.
Ebben a több szempontból is nehezített légkörben történt az S-363-as tengeralattjáró incidense, amely érzékeny diplomáciai kihívást jelentett mindkét nagyhatalom számára:
A két szuperhatalom között próbált közvetíteni a semleges Svédország miniszterelnöke, a politikus és egyben gazdálkodó Thorbjörn Fälldin.
Talán éppen ez a semlegesség, illetve az a széles körben elterjedt nézet segített enyhíteni az egyre fokozódó válságot, hogy Svédország egy geopolitikailag jelentéktelen ország, amelyet egy, a mezőgazdasághoz jobban értő vezető irányít
– mutattak rá a történészek a Historyextra portálnak.
A tengeralattjáró kapitánya például elhagyhatta a fedélzetet, hogy a svéd hatóságok kihallgathassák. Ha mindez egy NATO-tagállamban történt volna, a helyzet jóval nagyobb diplomáciai feszültséget okozhatott volna, ami akár komoly nemzetközi incidenssé is fajulhatott volna. Svédország semlegessége azonban lehetővé tette, hogy a kihallgatás csak azt követően valósuljon meg, hogy a kapitánynak biztosították a büntetőeljárás alóli mentességet. Ezzel kerülték el egy esetleges konfliktus eszkalálódását.
Amikor az S-363 tengeralattjáró zátonyra futott, a svédek – akik éppen egy haditengerészeti gyakorlat keretében új felszereléseket teszteltek – azonnal megkezdték az incidens kivizsgálását.