A szovjet tengeralattjáró-botrány, amely megrengette a hidegháborút

Vágólapra másolva!
Valós eseményeken alapul a Whiskey a sziklákon (eredeti címén Whiskey on the Rocks) című svéd szatirikus minisorozat. A történet 1981-be repíti vissza a nézőket, amikor egy szovjet tengeralattjáró svéd vizeken zátonyra futott, ami tizenegy napos diplomáciai patthelyzetet eredményezett, miközben próbára tette Svédország semlegességét a hidegháború idején.
Vágólapra másolva!

A Whiskey a sziklákon sorozat humorral ötvözi a feszült drámát, miközben bemutatja a hatalom, a diplomácia és a nemzetközi kapcsolatok témáit, érzékelteti a hidegháború abszurditását és feszültségét. A film egyedi megközelítéssel reflektál a történelmi eseményekre. De mi is történt pontosan hidegháború egyik kevésbé ismert, de jelentős eseménye során? 1981. október 28-án egy szovjet nukleáris meghajtású Whiskey osztályú szovjet tengeralattjáró zátonyra futott egy svéd katonai területen belül. 

U 137, később S-363 néven is ismert szovjet tengeralattjáró, amely 1981. október 27-én a Gåsefjärden bejáratánál, a Karlskrona (Blekinge) előtti katonai védőövezetben, a Torhamnaskär skerry-nél (Torumskär szigeténél) futott zátonyra
U 137, később S-363 néven is ismert szovjet tengeralattjáró, amely 1981. október 27-én a Gåsefjärden bejáratánál, a Karlskrona (Blekinge) előtti katonai védőövezetben, a Torhamnaskär skerry-nél (Torumskär szigeténél) futott zátonyra
Fotó: Wikimedia Commons/Marinmuseum

A helyzet majdnem globális katasztrófához vezetett, mivel az eseményeket a világ szuperhatalmai feszült figyelemmel kísérték. Szemük Svédország higgadt és megfontolt miniszterelnökére, Thorbjörn Fälldinre szegeződött, aki korábban juhpásztorként és gazdálkodóként dolgozott, és aki az incidens során komoly kihívással szembesült: meg kellett őriznie a békét a szovjet vezető, Leonyid Brezsnyev és az amerikai elnök, Ronald Reagan között.

 

Egy szovjet tengeralattjáró zátonyra futott

A hidegháborús feszültségek 1981-ben egyre inkább fokozódtak, miután egy szovjet tengeralattjáró zátonyra futott a víz alatti sziklákon. A svéd partoknál a felszínre kellett emelkednie nem messze Karlskronától, a svéd haditengerészet egyik fő bázisától. 

Valós eseményeken alapul a Whiskey a sziklákon (eredeti címén Whiskey on the Rocks) című svéd szatirikus minisorozat
Valós eseményeken alapul a Whiskey a sziklákon (eredeti címén Whiskey on the Rocks) című svéd szatirikus minisorozat
Fotó: IMBD

A hivatalos szovjet állásfoglalás szerint az S-363 nevű tengeralattjáró vészhelyzet miatt sodródott a partok közelébe – annak ellenére, hogy semmilyen segélykérést nem adtak le. Ez a történet azonban nem egyezett meg a tengeralattjáró parancsnokának, Pjotr Guscsin kapitánynak a beszámolójával, aki azt állította, hogy a navigációs berendezés meghibásodása miatt tévedtek el. Nyilvánosságra került egy másik elmélet is, amely szerint a legénység erősen ittas állapotba került az incidens előtt, és a szerencsétlenség „egy túlfűtött szórakozás” közben történt.

A világ megdöbbenéssel figyelte a svéd partoknál rekedt szovjet tengeralattjárót, amelyről azt feltételezték, hogy nukleáris fegyvereket is szállított. Az incidens ráadásul a hidegháború úgymond csúcspontján történt, amikor folyamatosan az atomháború eshetősége fenyegette a világot

– írja a HistoryExtra online tudományos portál, ahol a szovjet S-363 tengeralattjáró hidegháborús zátonyra futásának valódi történetét fedték fel. 

Bár Svédország akkoriban szoros kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal, a hidegháború alatt hivatalosan semleges maradt. Csak 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és 2024-ben lett a NATO tagja.

 

Teljesen kiéleződött a helyzet

Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke határozott antikommunista politikát folytatott akkoriban, és a hidegháború egyik legkeményvonalasabb vezetőjeként emlegették. Mindenképp meg akarta gyengíteni a Szovjetuniót, és ennek érdekében jelentős katonai fejlesztésekbe kezdett, miközben világszerte nyíltan támogatta a kommunista rezsimek elleni intézkedéseket. Elnöksége alatt az USA és a Szovjetunió közötti feszültség kiéleződött, különösen a „Csillagháborús terv” bejelentése után. A terv célja az volt, hogy egy fejlett védelmi rendszert hozzanak létre, amely képes lenne megsemmisíteni az ellenséges ballisztikus rakétákat még a világűrben, mielőtt azok elérnék az Egyesült Államok területét. Ez komoly stratégiai hátrányba hozta volna a szovjet vezetést.

Kennedy amerikai elnök és Hruscsov, szovjet pártfőtitkár
Kennedy amerikai elnök és Hruscsov, szovjet pártfőtitkár
Fotó: Wikimedia Commons

Eközben a Szovjetunió élén a Leonyid Brezsnyev vezette kommunista párt állt. Az akkoriban már idős és betegeskedő politikus egészségi állapota egyre inkább hanyatlott; Parkinson-kórral és egyéb szívproblémákkal küzdött. Bár politikájában a katonai erő és a status quo fenntartására törekedett, az 1979-ben Afganisztánba küldött szovjet csapatokkal újabb válságot idézett elő, amely tovább súlyosbította a Szovjetunió nemzetközi helyzetét. 

Az országa gazdasága stagnált, és a hidegháborús fegyverkezési verseny egyre nagyobb terhet rótt a szovjet rendszerre.

Ebben a több szempontból is nehezített légkörben történt az S-363-as tengeralattjáró incidense, amely érzékeny diplomáciai kihívást jelentett mindkét nagyhatalom számára:

  • Reagan kormánya kemény fellépést szorgalmazott a szovjet fenyegetéssel szemben, 
  • Brezsnyev rendszere viszont igyekezett elkerülni egy olyan konfliktust, amely tovább destabilizálhatta volna a Szovjetuniót.

A két szuperhatalom között próbált közvetíteni a semleges Svédország miniszterelnöke, a politikus és egyben gazdálkodó Thorbjörn Fälldin.

Talán éppen ez a semlegesség, illetve az a széles körben elterjedt nézet segített enyhíteni az egyre fokozódó válságot, hogy Svédország egy geopolitikailag jelentéktelen ország, amelyet egy, a mezőgazdasághoz jobban értő vezető irányít

– mutattak rá a történészek a Historyextra portálnak.

A tengeralattjáró kapitánya például elhagyhatta a fedélzetet, hogy a svéd hatóságok kihallgathassák. Ha mindez egy NATO-tagállamban történt volna, a helyzet jóval nagyobb diplomáciai feszültséget okozhatott volna, ami akár komoly nemzetközi incidenssé is fajulhatott volna. Svédország semlegessége azonban lehetővé tette, hogy a kihallgatás csak azt követően valósuljon meg, hogy a kapitánynak biztosították a büntetőeljárás alóli mentességet. Ezzel kerülték el egy esetleges konfliktus eszkalálódását.

Amikor az S-363 tengeralattjáró zátonyra futott, a svédek – akik éppen egy haditengerészeti gyakorlat keretében új felszereléseket teszteltek – azonnal megkezdték az incidens kivizsgálását. 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!