Használhatatlanná tenné a világ egyik legnagyobb távcsövét egy építkezés

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) januárban nyilvánosan felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amit az INNA ipari megaprojekt jelent a világ legsötétebb és legtisztább egére, az ESO Paranal Obszervatórium égboltjára. A projektet – amelyet az AES Corporation amerikai energiacég leányvállalata, az AES Andes valósít meg – több energetikai és feldolgozó létesítmény alkotja, több mint 3000 hektáros területen, ami egy kisváros méretének felel meg. A tervezett helyszín mindössze néhány kilométerre található a Paranal teleszkópoktól.

Az előzetes elemzés feltárta, hogy mérete és a Paranalhoz való közelsége miatt az INNA projekt jelentős kockázatot jelent a csillagászati megfigyelésekre. Most egy részletes technikai elemzés megerősítette, hogy az INNA hatása pusztító és visszafordíthatatlan lenne a távcső használhatóságára, olvasható az ESO híreiben.

Szemet gyönyörködtető képe az ESO Paranal Obszervatóriumáról. Az ESO nagyon nagy távcsövének otthont adó obszervatórium büszkén áll a 2635 méter magas Cerro Paranal tetején, az észak-chilei Atacama-sivatagban. A távcső számos rendkívüli kép készítésére adott eddig is lehetőséget
Fotó: ESO/P. Horálek

A távcső egyik legnagyobb ellensége a fényszennyezés 

Az új, részletes elemzés szerint az ipari komplexum a jelenlegi mesterséges fény alapszintjéhez képest legalább 35%-kal növelné a fényszennyezést a Very Large Telescope (VLT, magyarul nagyon nagy távcső) felett, amely körülbelül 11 km-re található az INNA tervezett helyszínétő. A Paranal egy másik létesítménye, az ESO Extremely Large Telescope (ELT, rendkívül nagy távcső) felett a fényszennyezés minimum 5%-kal növekedne. 

Ez a növekedés már olyan mértékű zavart jelent, ami összeegyeztethetetlen a világszínvonalú csillagászati megfigyelésekhez szükséges feltételekkel. A CTAO-South égboltjára gyakorolt hatás lenne a legjelentősebb, amely mindössze 5 km-re található az INNA-tól, itt a fényszennyezés legalább 55%-kal nőne. 

A fényesebb égbolt jelentősen korlátozza képességünket a Földhöz hasonló exobolygók közvetlen észlelésére, halvány galaxisok megfigyelésére, sőt a bolygónkra veszélyt jelentő aszteroidák nyomon követésére is

– mondja Itziar de Gregorio-Monsalvo, az ESO chilei képviselője. 

„A legnagyobb és legerősebb teleszkópokat építjük, a csillagászat számára legalkalmasabb helyen a Földön, hogy lehetővé tegyük a csillagászok számára világszerte olyan dolgok megfigyelését, amiket még senki sem látott. Az INNA-hoz hasonló projektekből származó fényszennyezés nemcsak akadályozza a kutatást, hanem ellopja tőlünk a Világegyetem közös látványát” – tette hozzá a szakember. 

Aggasztó vizsgálatok 

A technikai elemzéshez Andreas Kaufer, az ESO operatív igazgatója által vezetett szakértői csapat Martin Aubéval, a csillagászati helyszínek égboltfényességének vezető szakértőjével együttműködve végzett szimulációkat a legfejlettebb fényszennyezési modellekkel. A szimulációkhoz bemeneti adatként az AES Andes által a környezeti hatásvizsgálat benyújtásakor nyilvánosan közzétett információkat használták, amelyek szerint a komplexumot több mint 1000 fényforrás világítja majd meg. 

Florentin Millour január 21-én készítette ezt a lélegzetelállító, széles látómezejű képet a C/2024 G3 (ATLAS) üstökösről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumából. A Very Large Telescope a Cerro Paranal tetején áll balra, miközben az üstökös közvetlenül napnyugta után a nyugati horizonton nyugszik.
Fotó: Florentin Millour

„Az általunk jelentett fényszennyezési adatok feltételezik, hogy a projekt a legmodernebb rendelkezésre álló világítótesteket telepíti, olyan módon, hogy minimalizálja a fényszennyezést. Aggódunk azonban, hogy az AES által tervezett fényforrások leltára nem teljes és nem célnak megfelelő. Ebben az esetben már eleve riasztó eredményeink alábecsülnék az INNA projekt potenciális hatását a Paranal égboltjának fényességére” – magyarázza Kaufer. 

Hozzáteszi, hogy a számítások tiszta égbolt feltételezésével készültek. 

Még rosszabb fényszennyezést kapnánk, ha felhős eget vennénk figyelembe

– mondja Kaufer. – „Bár Paranal az év nagy részében felhőmentes, sok csillagászati megfigyelés még vékony cirrusfelhők esetén is elvégezhető – és ebben az esetben a fényszennyezés hatása felerősödik, mivel a közeli mesterséges fények erősen visszaverődnek a felhőkről.” 

Turbulencia előtt 

A technikai elemzés a projekt egyéb hatásait is vizsgálta, például a légköri turbulencia növekedését, a rezgések hatását az érzékeny teleszkópberendezésekre, és az építkezés során keletkező por szennyezését a kényes teleszkópoptikára. Mindezek tovább fokoznák az INNA káros hatását a Paranal csillagászati megfigyelési képességeire. 

A sötét és tiszta égbolton kívül a Paranal Obszervatórium kivételesen stabil és nyugodt légköre miatt a világ legjobb helyszíne a csillagászat számára - a csillagászok szerint kiváló seeing (a légkör nyugodtságát jellemző) feltételekkel rendelkezik, vagyis nagyon csekély a csillagászati objektumok „pislogása”, amit a Föld légkörében lévő turbulencia okoz.

 Az INNA-val a legjobb seeing feltételek akár 40%-kal is romolhatnak, különösen a projekt szélturbinái által okozott légturbulencia miatt. 

Egy másik aggodalom az INNA által okozott rezgések hatása a VLT Interferométerre (VLTI) és az ELT-re, amelyek rendkívül érzékenyek a mikroszeizmikus zajra. 

A technikai elemzés feltárja, hogy az INNA szélturbinái olyan mértékben növelhetik ezeket a talaj mikrorezgéseket, ami elegendő lehet e két világvezető csillagászati létesítmény működésének akadályozásához. Az építkezés során keletkező por szintén problémás, mivel lerakódik a teleszkóp tükreire és akadályozza a kilátást. 

„Együttesen ezek a zavaró tényezők komolyan veszélyeztetik a Paranal jelenlegi és hosszú távú életképességét mint a csillagászat világvezető helyszínét, ami a Világegyetemről szóló kulcsfontosságú felfedezések elvesztéséhez vezethet, és veszélyezteti Chile stratégiai előnyét ezen a területen” – mondja de Gregorio-Monsalvo. „Az egyetlen mód Paranal érintetlen egének megmentésére és a csillagászat védelmére a jövő generációk számára az INNA komplexum áthelyezése.”